Munkáltatói ismeretek [antikvár]

Beköszöntő Kedves Vállalkozótársam! Kedves Munkatársunk! Tisztelettel köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy kézbe vették ezt a képzési programhoz kapcsolódó kiadványt, melynek célja, hogy egy nagyon fontos területen, a „Rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítása és a fekete foglalkoztatás visszaszorítása" témakörben szervezett képzésben munkaadók és munkavállalók közösen sajátítsák el a jogszabályok által előírt kötelezettségeik és jogaik gyakorlásának technikáját. Az Ipartestületek Országos Szövetsége, az IPOSZ a magyar családi, mikro- és kisvállalkozások legnagyobb, országos hálózattal rendelkező munkaadói és szakmai szövetsége. Azoknak a céheknek erkölcsi jogutódként folytatja az érdekképviseleti munkáját, amelyek 1290-es években alakultak Magyarországon és az 1884. évi II. ipartörvényben előírt módon alakultak át ipartestületekké, de felvállalja az 1948-ban államosított ipartestületek után megalakult Kisiparosok Országos Szervezetének érdekképviseleti eredményeit, azt, hogy 1990-ig nagyszámú önálló kisiparos műhely fennmaradását tudta segíteni, fejleszteni azok szervezeti működését. 1989-1990. a reformok, a rendszerváltozás, a változtatás évei voltak. Ekkor a magyar kisipar és kézműves társadalom - bekapcsolódva a piacgazdaság kialakításába és a polgári demokratikus jogállam építésébe - létrehozta azt a működési formáját, aminek alapja a vállalkozások által az ipartestületekben létesített önkéntes tagság. Az így megalakult ipartestületek szintén önkéntes alapon hozták létre országos szövetségüket, amely azóta is szervezi a hazai és nemzetközi munkaadói és szakmai érdekképviseletét, érdekvédelmét ennek a nagyon fontos társadalmi és gazdasági csoportnak. A 19 megyében és a kisebb-nagyobb városokban területi alapon szerveződő, valamint 30 nagy szakmát tömörítő szakmai ipartestületek mintegy 250 helyen működnek. A jogilag önálló ipartestületekben és szövetségekben, mintegy 50.000 tagvállalkozás, 200.000 alkalmazott, 100.000 segítő családtag és 4-600 szakmunkástanuló végzi a szolgáltató, kisárutermelő, szállítmányozási, kereskedelmi és vendéglátóipari munkáját, összesen 3160 településen és mintegy 200 szakmában. Ez a létszám bár jelentős mértékben képviseli a legális vállalkozásokat, de mégsem teljes körűen. Sok az olyan vállalkozó, aki nem él azzal a lehetőséggel, hogy a meglévő szakmai és munkaadói szervezetek adta lehetőségeket kihasználva a forgalma növelésével, a profitja optimalizálásával, vagy éppen a hazai és a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódással fokozza gazdasági fejlődését. Ennek oka sokrétű. Egyik legnagyobb probléma abban rejlik, hogy az 1990-től zajló, és teljesen még be nem fejeződött gazdasági-társadalmi átrendeződés felkészítetlenül, ezért felkészületlenül érte az állampolgárokat. Sokuknak a gazdasági kényszer miatt vagy vállalkozóvá kellett válniuk, vagy egy kialakuló gazdaság nehézséggel küszködő vállalkozásainak alkalmazottjaként kellett maga és családja megélhetését, jövőjét biztosítania. Ez önmagában is nagy baj, de fokozza a nehézséget, hogy sokan a felkészületlenség, a kényszer, vagy a rideg tények hatására ezt nem a legális gazdaságban találják meg szabályosan, hanem az árnyék-, a szürke- és a feketegazdaság keretei között. Ez a nagyarányú, nagyon súlyos jelenség hátráltatja, nehezíti a gazdaság normális működését. A feketeszektor működése, a közterhek nélküli munkavégzés növeli a kötelezettségeit pontosan teljesítő vállalkozások terheit, ezzel rontva azok versenyképességét, a be nem fizetett járulékok, adók pedig a munkavállalók egzisztenciáját érintik kedvezőtlenül. A fekete foglalkoztatás az egyik legmeghatározóbb tényező, amely rontja a jogkövető magatartást tanúsító vállalkozások versenyképességét, és egyben csökkenti vagy tönkre is teszi megélhetési esélyeiket. A felvázolt helyzet a legális foglalkoztatás területén az éles konkurenciaharc miatt sokszor megoldhatatlan feladat elé állítja a vállalkozásokat. Az előírások betartása komoly anyagi követelményeket igényel a feltételek megteremtésében, mivel hiányzik a családi, mikro- és kisvállalkozások sajátos működési feltételrendszerét figyelembe vevő szabályozási rendszer, melyhez szükséges előírások kialakítása, és betarthatóságuk biztosítása a jövő feladata. Az IPOSZ-nak, az ipartestületeknek valamint azok tagjainak elemi érdeke, hogy minél több vállalkozás folytasson jogkövető magatartást, és tevékenységében a legteljesebb mértékben alkalmazza az érvényes előírásokat, kiemelten a munkaügyi és munkavédelmi területen. Ez viszont a jelenlegi jogszabályi és piaci környezetben egyáltalán nem könnyű dolog. Az IPOSZ maximális