Ombudsmanok Magyarországon [antikvár]

Részlet a könyvből: Egy új állami intézmény felállítását kimondó politikai, majd jogi döntésnek többféle oka lehet. Az új intézmény bevezetéséhez fűződő „tisztán" ideológiai megfontolások (az intézmény „előszeretete"), a rendelkezésre álló intézményrendszer alacsony hatékonysága, illetve nemzetközi kötelezettségvállalás egyaránt megalapozhatnak egy ilyen döntést. Az intézménytípus kiválasztása, feladatkörének meghatározása és beillesztése az egyéb intézmények rendszerébe, olyan feladatok, melyek gondos mérlegelésének elmulasztása az új intézmény szerepzavarához, folyamatos hatásköri konfliktusokhoz vezethet. Ennek megfelelően az ombudsmani intézmény felállítása előtt is elvileg legalább két szempontot figyelembe kellett venni. Ezek az ombudsmani intézmény elvi jellemzői és az új intézménytől elvárható feladatok. Az ombudsmani intézmény bevezetését Magyarországon a Nemzeti Kerekasztal megbeszélésein született politikai döntés alapozta meg. A jogi keretek alapját az utolsó ún. „rendi"1 Országgyűlés 1989. évi alkotmánymódosítása biztosította.2 Az intézmény bevezetésének indokai megegyeznek az alkotmánymódosítás fő céljával: a rendszerváltozás utáni politikai rendszer rendelkezzék minél több olyan intézménnyel, amely a kormányzati hatalom ellensúlyozására alkalmas.1 Bár az első átfogóbb, nemzetközi tapasztalatokat is hasznosító írás 1992-ben született, az eltelt időben jó néhány tudományos írás látott napvilágot, amelyek az ombudsmani intézmény egy-egy elemét (hatáskörüket, viszonyukat más szervezetekhez, egy-egy fontosabb esetüket) vizsgálják.