Önkormányzás és területpolitika [antikvár]

A Parlament 1990-ben önkormányzati törvényt fogadott el, amely új közhatalmi struktúrát eredményezett, valamint minőségileg más mozgásteret teremtett a helyi társadalmak politikai szereplői számára. A rendszerváltoztatás után a területpolitika érdekérvényesítő rendszere a korábbi politikai rendszerhez képest elemeiben megváltozott. Az évtized elején azonban kiderült, hogy az új önkormányzati rendszer korrekciókra szorul; mivel nem tisztázódott a középszint léte és szerepe, az önkormányzati feladatok és források nem harmonizáltak, s a szükséges önkormányzati kooperációk formái sem kerültek kidolgozásra. A helyi politika és nagypolitika viszonyrendszerének transzformációja mellett az Európai Unióhoz való csatlakozás előtérbe kerülése is az önkormányzati- és igazgatási reformok sorát vetette fel. Ez a kötet az önkormányzatra való áttérés folyamatáról, valamint a helyi közhatalom, és a területpolitikában bekövetkezett érdekegyeztetés minőségi változásáról ad számot. Az egyes fejezetek a politikai szociológia aspektusából íródtak, ezért fontos a történeti háttér feltárása és a XX. századi előzmények mind teljesebb bemutatása. Az önkormányzat és területpolitika tárgyát érintő jogszociológiai, alkotmánytörténeti, igazgatástörténeti, történetszociológiai, gazdaságszociológiai és történetföldrajzi irodalomból azokat a jelentősebb alapműveket vettem figyelembe, amelyek hozzásegítenek annak a megértetéséhez, hogy miben más és miben közös a magyarországi önkormányzati rendszer a nyugat-európai demokratikus rendszerekkel, valamint hogy a magyar területpolitika érdekérvényesítő rendszere hogyan változott a közelmúltban.