Statisztika [antikvár]

I. A STATISZTIKA TÁRGYA, MÓDSZERE ÉS FELADATA 1. § A statisztika államismereti iránya és a kutató statisztika A statisztikai tevékenység végigkiséri.az emberiség történetét, lényegében az emberi művelődés velejárója. Az egyes népek kultúrájának fokmérője a számszerű összeirási tevékenység is, mely az öaszeiráa tárgyának, az adatgyűjtés módozatainak megfelelően bepillantást enged az elmúlt századok társadalmi éa gazdasági viszonyaiba. A atatisztika hasznoa segítőtársa lett az embernek a történelem folyamán az állam irányításában, a társadalmi és gazdaaági viszonyok megismerésére szolgáló munkájában. Az összeirási tevékenység kifejlődését hatJiatóaan befolyásolta az erős központi hatalom kialakulása, melyben a katona, rendőr és a"biró mellett hamarosan megjelenik a statisztikus is.^/ Az erős központi hatalom éppug, feltételezi a szervezett statisztikai apparátust, mint ahogy a kaítonai, rendőri, igazságügyi szervezetet. Az újkor első századaiban a feudális állam gyakorlati szükségleteihez alkalmazkodva alakulnak ki a feudális közigazgatástudományok. Ezek nem egyebek kezdeti szakaszukban, mint az Már _íl^®\,_kiyetésére, az udvartartásra, a háborúk finaMzirozására • vonatkozó ismeretek egybefoglalá-aa. Az uj tudományt - amely Németországban a fejedelmi abszolutizmus-' hatása alatt alakul ki - ka-merális tudományok néven jelölik meg. Az uj tudomány elemeinek egységes összefoglalása, népszerűsítése és az egyetemi tantárgyak közé való felvétele Gonring, Achenwall éa Schlőzer nevéhez fűződik. A statiaztikiii tudomány ezen leiró iránya az államok különböző viszonyainak leírásán tul nem nie y. Az ország földrajzi fek- 1/ A statisztika szó a latin- status szóból azárciijzik, államot jelent. Ebből képezték az államtudományokkal foglalkozó egyén megjelölésére az olasz nj,íelvben "statista" - államférfi - szót. Ebből ered a statistika /a.m.notitia/, mely a akorlciti politikus számara szükaé; es ismereteket jelentette. - 3 -