Statisztika [antikvár]

i. A statisztika tárgya, módszere és feladata1. § A statisztika államismereti iránya és a kutató statisztikaA statisztikai tevékenység végigkíséri az emberiség történetét, lényegében az emberi művelődés velejárója. Az egyes népek kalturájának fokmérője a számszerű összeirási tevékenység is, mely az összeírás tárgyának, az adatgyűjtés módozatainak megfelelően bepillantást enged az elmalt századok társadalmi és gazdasági viszonyaiba. A statisztika hasznos segítőtársa lett az embernek a történelem folyamán az állam irányításában, a társadalmi és gazdasági viszonyok megismerésére szolgáló munkájában.Az összeirási tevékenység kifejlődését hathatósan befolyásolta az erős központi hatalom kialakulása, melyben a katona, rendőr és a biró mellett hamarosan megjelenik a statisztikus is. ' Az erős központi hatalom éppúgy feltételezi a szervezett statisztikai apparátust, mint a.hogy a katonai, rendőri, igazságügyi szervezetet.Az újkor első századaiban a feudális állam gyakorlati szükségleteihez alkalmazkodva alakulnak ki a feudális közigazgatástudományok. Ezek nem egyebek kezdeti szakaszukban, mint az adóterhek kivetésére, az udvartartásra, a háborúk finanszírozására vonatkozó ismeretek egybefoglalása. Az uj tudományt - amely Németországban a fejedelmi abszolutizmus hatása alatt alakul ki - ka-merális tudományok néven jelölik meg. Az uj tudomány elemeinek egységes összefoglalása, népszerűsítése és az egyetemi tantárgyak közé való felvétele Oonrlng, Achenwall és Schlőzer nevéhez fűződik. A statisztikai tudomány ezen leiró iránya az államok kűlön-böző viszonyainak leírásán tul nem me.y. Az ország földrajzi fek-1/ Á statisztika szó a latin status szóból származik, államot jelent. Ebből képezték az államtudományokkal foglalkozó egyén megjelölésére az olasz ni/elvben "statista" - államférfi - szót. Ebből ered a. statistika /a.m.notitla/, mely a g^ akorlati politikus számára szükséges ismereteket jelentette.- 3 -