Szociális jogok az Európai Unióban [antikvár]

Az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő felkészülés során mind többen és többen - szakemberek a legkülönbözőbb szakterületekről és érdeklődő laikusok (leendő érintett polgárok) növekvő számban - ismerkednek meg az Európai Unió jogával, amely a csatlakozás pillanatában a hazai jogrendszer részévé válik.Ennek az ismerkedési folyamatnak egyik fékezője, hogy a dokumentumok jelentős része csak idegen nyelven érhető el. Ezért nem egyszerűen hézagpótló", de egyenesen a mentőöv vagy legalábbis a túlsó partra vivő palló szerepét tölti be minden olyan publikáció, amely az idegen nyelvet az eredeti dokumentumok könnyed olvasásához (még) nem elég jól ismerők számára magyarul is elérhetővé, elsajátíthatóvá teszi ennek a hatalmas joganyagnak egy-egy szeletét.Ilyen céllal született meg ez a mű is, amely az Európai Unióban - magyarra lefordíthatatlanul - szociális dimenziónak" nevezett, kiterjedt jog- és ismeretanyag legfontosabb pontjaiba nyújt közelebbi betekintést.A könyv műfaja a vállalt feladatnak megfelelően rendhagyó: hosszabb-rövidebb tanulmányok fűznek össze európai dokumentumokat. A négy fejezetre oszló összeállítás nem elsősorban magukat az uniós jogi normákat tartalmazza, hiszen az elsődleges joganyagot jelentő egyezmények - a Római és a Maastrichti Szerződések -, valamint az ennek alapján kifejlődött másodlagos joganyag, különösen az irányelvek jelentős részben már megismerhetők magyarul. A szociálpolitika szempontjából legfontosabb jogesetekből közölt válogatás az irányadónak tekintett, gyakran az európai jog fejlődésében is kilométerkőnek tekintett jogeseteket közli (mint pl. a Frankovich- vagy a Spijkers-ügy a munkavállalók jogainak megóvása körében és hasonlóképpen a Marschall-ügy a nemek szerinti egyenlő bánásmód tekintetében). Természetesen nem kizárólag híres jogesetek jelentik az összeállítás dokumentumrészét, hanem a szociális jogi harmonizáció, illetve a magyar munkaerőpiaci és szociális helyzet szempontjából lényegesnek és aktuálisnak ítélt dokumentum is helyet kapott a kötetben.Az 1989-ben tizenegy (mára tizennégy) állam által elfogadott Közösségi Charta mintegy címadó" és egyben sorrendben is első dokumentumként kapott helyet ebben a kötetben, a szociális dimenzió" Közösségen belüli kifejlődését bemutató tanulmányt követően.