A globális gazdaság földrajzi dimenziói [antikvár]

Ez a könyv izgalmas vállalkozás eredménye. Kísérletet tettünk arra, hogy alapvetően társadalomföldrajzi nézőpontból és többnyire ne a szokásos megközelítéssel értelmezzük és mutassuk be a közelmúlt és napjaink globális gazdaságát. Vagyis az volt a célunk, hogy ne a "hagyományos" világgazdasági földrajzot írjuk meg, hanem valami mást, ami lehetőséget ad a földrajz új szemléletének és kapcsolódásainak beépítésére is. Erre kínált kiváló lehetőséget a globális gazdaság földrajzi dimenziói. Induló álláspontunk az volt, hogy a globális gazdaság olyan térbeli, szerkezeti, működésbeli, strukturális változatossággal és változékonysággal rendelkezik, amely alkalmas a földrajzi dimenziók feltárására. Továbbá lehetővé tesz mélyebb, szélesebb, többszintű területi elemzéseket, értékeléseket is, valamint a kapcsolódó területek (társadalom, környezet, kultúra, információ, tudás) érdemi bekapcsolását az elemzésbe és a mondanivaló egészébe. Természetesen a történéseket és a folyamatokat magától a világgazdaságtól nem lehet mereven elhatárolni. Kétségtelen azonban, hogy a különböző szakterületek között vita folyik a globális gazdaság-világgazdaság egymáshoz való viszonyát illetően. aligha tagadható, hogy a kapitalizmus és a globalizáció fejlődéstörténete számos felfogásbeli, értelmezésbeli lehetőséget kínál, de úgy véljük nem feladatunk ilyen felületekre, irányokba kitérni. Arra azonban szükséges felhívni a figyelmet, hogy sokasodnak a globális gazdaság és a világgazdaság széles körű megközelítései a hazai és a nemzetközi közgazdasági, regionális tudományi, geográfiai és még más kapcsolódó tudományterület szakirodalmában. Ez kétségkívül öröm, ami azonban sajnálatosan együtt jár azzal is, hogy az egyébként sem egyszerű fogalomrendszer még bonyolultabbá válik, ami a tisztánlátást tovább nehezíti, miután minden tudományterület a sajátját használja. Mégis ez a jó tendencia, mert ezáltal a világ gazdaságáról, egyáltalán a világunkról egyre többet megtudhatunk. Hosszú idő óta jellemző, hogy az elméleti munkák mellett, mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban az ágazati jellegű elemzések, értékelések kapnak nagyobb hangsúlyt. Természetes, hogy az egyes ágazatok jellemzőinek, mozgásfolyamatainak értékelése nem nélkülözhető az adott ágazat leírásához. Hiányérzetet inkább az kelt, hogy a területiség nem kap sokkal nagyobb hangsúlyt a folyamatok, a változások elemzésében, bemutatásában. Holott a globális folyamatok mostanában különösen kínálják magukat ilyenfajta vizsgálatokra, hiszen markáns területi változások, súlypont-áthelyeződések is történnek.