A KGST gazdasági szervezetei és a vállalatközi együttműködés [antikvár]

Bevezetés Az 1970-es években a hagyományosan szervezett külgazdasági kapcsolatok mellett a KGST-tagországok együttműködésében felmerült az igény a gazdasági integrációt előmozdító kapcsolati formák kialakítására is. Az 1970-es évek elején alapított közös gazdasági szervezetekkel a termelési integráció folyamatainak kibontakozását kívánták szolgálni a tagországok. Alapításukból és működésükből egyértelműen kiolvasható, hogy mind erőteljesebb volt az igény a nemzeti gazdasági döntések összehangoltabbá tételére a KGST-tagországok közti együttműködésben. A termelési integráció természete szerint a nemzeti gazdasági folyamatok részletekbe menő összehangolódását igényli. így nem véletlen, hogy az együttműködésbe a korábbinál fokozottabban kapcsolódtak be az ágazati minisztériumokon kívül a középszintű szervek, szervezetek, vállalatok. A vállalati szintű együttműködés szervezeti feltételeinek a megteremtődésével (az 1970-es években alapított közös szervezetek!) a figyelem szükségképpen terelődik a nemzeti vállalatok érdekeinek, érdekeltségi rendszerének vizsgálatára, azoknak a lényeges ismérveknek a feltárására, amelyek alkalmassá teszik a nemzeti vállalatokat a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásra. Azaz: arról van szó, hogy a termelési integráció mikrogazdasági folyamatai milyen feltételek megléte esetén bontakozhatnak ki.