A parasztság árukeresletének és fogyasztásának távlati fejlődése [antikvár]

Az áruforgalom érzékeny „műszere" a népgazdaságnak. Tükröződik benne a társadalom fejlődésének iránya, jelzi a társadalom szerkezetében végbemenő változásokat, éppúgy, mint a fogyasztási cikkek termelésének szerkezeti eltéréseit a kereslet összetételéhez képest. Mutatja — ha. nem is kizárólagosan — a lakosság anyagi jólétének állapotát és fejlődését, de reagál a nemzetközi helyzet alakulására is. Az áruforgalomban kimutatható változások bonyolult összefüggésben állnak a társadalmi és gazdasági élet csaknem valamennyi tényezőjével. A társadalomgazdaság arculatának alapvető megváltozása a második világháború után nem hagyta érintetlenül a társadalom egyetlen rétegének fogyasztását sem, ami egyaránt kimutatható a fogyasztás nívójában és szerkezetében. A fogyasztás fejlődésének üteme, színvonala és szerkezete pedig az áruforgalom fejlődéséinek kereteit is megszabja, bár a fogyasztás és áruforgalom fejlődési tendenciái nem estek mindig egybe az utóbbi években. A társadalmi viszonyokból kiinduló, a fogyasztásra ható tényezők különös erővel befolyásolták a parasztság árukeresletét. Ezért a parasztság fogyasztásában végbemenő változások rögzítésének és előrejelzésének különös fontosságot kell tulajdonítani az áruforgalom távlatai szempontjából. Felvetődik a kérdés: mivel magyarázható e? az erőteljes hatás? A második világháború után a parasztság még a népesség közel felét tette ki, 1960-ra viszont számaránya a népesség egyharmadára, 1964-ben pedig kb. 30 százalékára csökkent (a kettős jövedelmű családokat a domináló jövedelemforrás alapján véve figyelembe). Ez a tény a parasztság mint társadalmi réteg árukeresletének arányát az áruforgalom egészén belül negatíve befolyásolta.