Az álláskeresés enciklopédiája [antikvár]

ElőszóA minap egy öt esztendeje végzett, kedves, tehetséges hallgatóm, aki mind ez ideig sikeresen vezette maga alapította kft.-jét egy vidéki megyeszékhelyen, megmutatta nekem pályázatát, amelyet egy pénzintézetnek a megyéjében megnyitandó fiókfőnöki állására írt. A pályázat, a majdani fiók üzleti terve, telis-tele volt jó gondolatokkal - és melléütésekkel. Az utóbbiakról csak az tudhatta, hogy nem helyesírási hibák, aki a jelöltet alaposan ismerte. S mikor kissé kinyúlt pulóverében, nyitott gallérosan s keserűen megkérdezte, vajon miért nem nyerte meg a pályázatot, hirtelen intuícióval megkérdeztem tőle, milyen öltözetben jelent meg a meghallgatáson. S mikor meglepetten azt válaszolta, hogy úgy, ahogy most előttem áll, csak azt tudtam válaszolni, hogy a külalak" dupla elhanyagolása, hogy úgy mondjam szövegben és szövetben, túl sok volt a taszító vonásokból egy olyan céh"-ben, amelynek fontos vonása, hogy - egyébként joggal ad a formák betartására. Hajlandó egy újoncot szakmailag képezni, de nem vállalja azt, hogy pótolja a gyerekszobát". A jólneveltséget és gondosságot adottnak veszi, mert feltételezi, hogy a pályázó a legjobb oldaláról akar bemutatkozni, s ha a fellépésében és fogalmazásában a pongj^olaság a legjobb oldala, milyen lesz a munkában, különösen példát mutatni liivatott főnökként? S ha nincs benne empátia az új munkaterületével szemben, akkor mennyire tudja majd beleképzelni magát ügyfelek és kollégák gondolatvilágába?Egy tehetséges ember tehát egy ilyen kis buktatónál elbodott, s nemcsak mo-dorbéü okok miatt, hanem mert nagy valószínűséggel nem az adott szerepkörben, egy intézmény képviseletében és részlegének vezetésében tehetséges. Valószínűleg back-office" emberként, az ügyfelekkel nem érintkező, koncepcionális szakértőként tudna kibontakozni.Ha tudatában lett volna annak, hogy az embernek álláskereséskor, állásválasztáskor elsősorban önmagával és a neki megfelelő vonzó állással kell tisztában lennie, másként járt volna el. Ha bölcs, akkor más típusú állást pályázott volna meg, vagy feltette volna magának a kérdést: tudok-e olyanná válni, amilyen munkaerőt az ilyen állás megkövetel? Ha nem bölcs, megpróbált volna egy rövid időre erőszakot tenni magán. Csakhogy egy pozíciót nemcsak megszerezni nehéz, hanem megtartani is. A karrier röppályához hasonlítható, amelyhez a jó pozíció a kilövőállás. Aztán a belső program" és a gravitáció, a közegellenállás dönti el, hogy megvalósul-e a cél.Ezeket a fontos tudnivalókat, magatartási szabályokat, eljárásokat tudatosítja kitűnően Pintér Zsolt könyve: olyan szerző műve, aki saját közvetítői, fejvadászi tevékenységéből, munkáltatókkal és munkavállalókkal való érintkezésének sikereiből és kudarcaiból vonja le azokat a praktikus következtetéseket, amelyek nélkül nem lehet karriert csinálni, ám amelyek még nem garantálhatják a sikert. Az utóbbihoz Idtartó, megbízható munka, jó teljesítmény és nem is Ids adag szerencse keU. A szerencsére azonban fel kell készülni, élni kell tudni vele, s ez megtanulható.Dr. Bácskai Tamás, egyetemi tanár