Az átmenetgazdálkodás tervszerű előkészítése [antikvár]

A háború a gazdasági életet a honvédelmi érdekeknek rendeli alá, s a közvetlen fogyasztás céljaira szolgáló békebeli termelés valamennyi tényezőjét mélyrehatóan megváltoztatja. A közületi és egyéni szükségletekben, a föld- és a nyersanyagok hasznosításában, a gazdasági vezető és végrehajtó munkában, a tőkében, a műszaki és üzemszervezési ismeretek alakulásában és alkalmazásában és mindezek összhatásaképpen az egész nemzetgazdaság szerkezetében a háború alatt, világszerte, mélyreható eltolódások következtek be. Ezek az alapvető változások a termelésnek ismét a békebeli szükségletek fedezésére váló átalakítását rendkívül súlyos feladattá teszik, amely messze meghaladja az egyébként is minden gazdasági változássál együttjáró nehézségeket. Ezek felismerése arra késztet bennünket, hogy a háborús gazdaságból a békegazdaságba való átmenet problémájával már most, amikor még a fegyvereké a szó, behatóan foglalkozzunk. A magyar mérnöki kar ezúttal is megértette az idők szavát, és vitéz Nászay Miklós kartársunk javaslatára az átmenetgazdaság kérdéseinek tárgyalását napirendre tűzte. Az ezzel kapcsolatban tervezett vita megindítása alkalmával mi sem volt kézenfekvőbb, mint az, hogy a bevezető előadás megtartására vitéz Pétery István miniszteri osztályfőnök kartársunkat kérjük fel, akit a kormány az átmenetgazdaság ipari feladatai tanulmányozásával bízott meg, és aki a Nemzeti Gazdasági Klubban erről a kérdésről már előzően nagysikerű előadást tartott. Az iránymutató bevezető előadás nyomán 1943 telén széleskörű vita indult meg, amelyben az ipari élet számos vezetője vett részt.