Az innovációs rendszer néhány metszete [antikvár]

a kiválaszton metszetek (Bevezetőd acikkgyiJjteményhez) „Messzi visszhangokat halászva tán megértem, A kor, amelyben élek, merre tart." Borisz Paszternák: Hamlet (Gömöri György fordítása) A rendszerváltás első két évtizedében sok minden történt annak érdekében, hogy Magyarország kialakítson egy olyan innovációs rendszert, amely képes segíteni a vállalkozások helytállását a modern piacgazdaságok versenyében, például többek közt az innovációk iránti fogékonysággal. Az utóbbi évtizedekben az empirikus kutatásaim a magyar gazdaság átalakulási folyamatának a vállalati innovációs tevékenységére, a tudás terjedésére és hasznosítására gyakorolt hatására koncentráltak. Ehhez az is nélkülözhetetlen volt, hogy az innovációs tevékenység mérhetőségének kérdéseivel és kísérleti adatállományok összeállításával is foglalkozzam. A kötet fókuszában a mikro-gazdasági szinten mérhető iimovádós folyamatok makroszintű vizsgálata áll. Az országok, régiók, vállalkozások fejlődésének, innovációs teljesítményének útfüggősége jól ismert a szakirodalomból. Az elmúlt idők, a hagyományos gyakorlatok, vagy preferenciák gyakran folytatódnak akkor is, ha léteznek azoknál kedvezőbb megoldások is. (Dávid 1985,2005, Liebowitz és Margolis 2000, Pen-rose 1959) Mivel a megtett út befolyásolja a jelenben választható utakat és az azokon való haladás képességét, sebességét, ezért fontosnak tartottam, hogy a rendszerváltás innovációs szereplőiről, tevékenységéről szóló cikkeket megelőzően, néhány a korábbi időszakokról szóló írás segítségével jelezzem a két világháború között, valamint a megreformált szocialista gazdasági rendszer idején járt utat. A megtett út és ebben a rendszerváltással elhagyni kívánt pálya néhány jellegzetességének ismerete hozzájárulhat a rendszerváltozás utáni problémák és történések megértéséhez. Ezt, az innovációs rendszerbeli útfüggőség szempontjából fontos részt követő fejezetek tartalmazzák az átalakulást a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenység szemszögéből vizsgáló írásokat. A rendszerváltás hosszú korszakának különböző időszakaiban készült cikkek az innováció közgazdaságtanának egy-egy rész kérdésére koncentrálva arra keresik a választ, hogy az eladósodott, hátramaradott országban az átalakulás folyamatában mermyire vált az innovációkat segítővé-kényszerítővé a környezet? Terjednek-e Magyarországon is a kutatás-fejlesztési, innovációs együttműködések a különböző vállalatok között, valamint az ipar- és az egyetem között? Milyen szerepet játszanak a magyar gazdaságban újra megjelenő / szaporodó külföldi vállalatok, illetve a kisvállalkozások az innováció folyamatában? Az írások érintik armak kérdését is, hogy a kormányzati politika mennyiben járult hozzá ahhoz a maga eszközeivel, hogy az innováció a vállalkozási stratégia tudatos kilábalási eszközévé váljon?