Elméleti gazdaságtan I. - Tanulói munkafüzet [antikvár]

Ez a munkafüzet az Elméleti gazdaságtan I. Mikroökonómia című tankönyv oktatási segédanyaga. A munkafüzet fejezetei pontosan követik a tankönyv beosztását és logikáját. Ez a kötődés egyáltalán nem zárja ki, hogy más tankönyvekhez is eredményesen használjuk oktatási segédeszközként. A munkafüzet egyik alapvető sajátossága abban van, hogy ún. feladatlapok alkalmazásával, kérdések és utasítások sorozatával, irányítja az ismeretanyag feldolgozását; és aktivizálja az oktatási folyamat résztvevőit. A munkalapok megoldása közben a tanulók megismerhetik az elméleti összefüggéseket, a törvényszerűségek alkalmazásának technikáját, a grafikonok, függvények közgazdasági értelmezését és alkalmazási lehetőségeit. Ehhez hasonló megoldással középiskolában Magyarországon alig találkozhatnak a tanárok és diákok. A munkafüzet két teljesen elkülönített részből áll: az I. rész 56 feladatlapot, míg a II. rész a gyakorlásra szánt különböző nehézségű számítási példákat, elemzési feladatokat és tesztkérdéseket tartalmaz. A feladatlapokat folyamatos sorszámozással láttuk el, sorrendjük a tankönyvi fejezetek tagolását követi. Alkalmazásuk többféleképpen is történhet. Elsősorban a tanítási óra keretében az új anyag feldolgozásához javasoljuk használatukat, mert a grafikonok felrajzolását leegyszerűsítik és az új ismeretek befogadását, és megértését megkönnyítik. Alkalmasak a feladatlapok arra is, hogy segítségükkel a diákok önállóan ismerjenek fel új összefüggéseket, rendszerezzék és átismételjék a már megismert tananyag főbb elemeit, ill. ellenőrizzék és mérjék a tudásszintjüket. Ez utóbbi célból készültek az összefoglaló feladatlapok és az ún. tudáspróbák. Érdeklődő tanulók számára készítettünk olyan feladatlapot is, amely az összefüggések továbbgondolására, értelmezésére ösztönöz vagy kiegészítő magyarázatot nyújt. Ezeket a „kiegészítő anyag" elnevezéssel illettük, mert a tárgyalt összefüggések nem tartoznak a törzsanyaghoz. A feladatlapoknak - a sorszám mellett - címet is adtunk, megjelölve azt a témakört, amellyel foglalkozik. Egy feladatlap általában több részegységből áll, amelyek külön-külön is felhasználhatók, de a sorrendtől nem tanácsos eltérni, mert a kérdések sokszor egymásra épülnek. A feladatlap megoldását megszakíthatjuk (rövidíthetjük), azonban egy következő elemére csak úgy lehet továbblépni, ha az előző részt áttekintettük. A feladatlapok elkészítésével azt szerettük volna elérni, hogy a tanulók aktívan működjenek közre az új anyag feldolgozásában, és az esetleg nehezebben elsajátítható eljárásokat többször is végig követhessék és begyakorolhassák. Igyekeztünk pontos utasításokat adni és rávezető kérdések beépítésével és segítő információk elhelyezésével megkönnyíteni a felhasználók dolgát. A feladatlap megszerkesztésénél törekedtünk arra is, hogy az a kitöltés után adjon rövid vázlatszerű áttekintést a feldolgozott tananyagról.