Nyugat-európai integráció [antikvár]

Mit, mennyit, milyen mélységben és milyen módon kell tudnia az Európai Unióról a magyar társadalomnak néhány évvel a csatlakozás előtt? Mennyire elengedhetetlen, hogy ez a tudás differenciált legyen? A szép számban gyarapodó, magyar nyelven is hozzáférhető ismeretanyagból mennyi vonatkozik az utca emberére, a jövendő EU-polgárokra, mennyi a jelen és a jövő üzletembereire, mennyi az egyes szakmák (orvosok, mérnökök, agrárszakemberek stb.) képviselőire, mennyi a köztisztviselőkre, s a felsorolás teljessége nélkül mennyi a középiskolai tanárokra? Kiknek írjuk-oktatjuk ezeket az EU-ismereteket és miért? Azért-e, hogy a csatlakozás időpontjára a társadalom egésze többé-kevésbé tisztában legyen azzal, hogy mit hoz az országnak az EU-csatlakozás, hol lehet pozitívumokkal, s hol negatívumokkal számolnunk? Azért-e, hogy néhány év múltán EU-polgárként tudjunk viselkedni, élni a mindennapjainkat, ismerve szűkebb és tágabb környezetünk játékszabályai alakította jogainkat? Azért-e, hogy néhány év múltán magyar szakemberek ezrei élhessenek a munkavállalás, a letelepedés szabadságjogával Európa-szerte? Azért-e, hogy Európa-polgárként végre megtanuljuk tolerálni a másságot - akár a szomszédunkban letelepedő külföldiek személyében? Azért-e, hogy százával álljanak majd rendelkezésre olyan többnyelvű magyar szakemberek, akik versenyképesek lesznek a brüsszeli bürokraták népes táborában? Ezekre a kérdésekre természetesen sokféle válasz adható, és ezekről a válaszokról éppen a magyar felsőoktatásban sokat kell még vitatkoznunk. E kötet elsősorban tankönyv, főiskolai hallgatóknak szántuk, de fogalmazása olyan közérthető, hogy bárkinek szólhat,a ki egyetlen könyvből akar rendszerezett, megbízható tudást szerezni az európai integrálódási folyamatról. A középiskolai tanárok a legnagyobb felelősséget vállalják, ha nem is az EU-ról szóló ismeretek terjesztésében, de az EU-taggá válásunkkal kapcsolatos szemléletformálásban. Éppen a középiskolai tanárok azok, akik az újra leginkább fogékony korosztállyal szembesülnek. Nekik kell felkelteniük az érdeklődést az egységes Európa iránt, nekik kell összeférhetővé tenniük gyerekeink gondolkodásában és érzésvilágában az Európa-polgárságot és a magyarságot, nekik kell ráébreszteniük a fiatalokat arra, hogy mit is jelent valójában a nyugati társadalmakban évszázadok alatt kiérlelt demokrácia, hogyan kell öntudatos, jogaikat ismerő, mások jogait tiszteletben tartó, félelem nélküli, szabad emberré válniuk. De a középiskolai tanárok mellett haszonnal forgathatják a könyvet valamennyi kamara, a szakmai szervezetek képviselői, illetve bármely felsőoktatási intézmény hallgatói.