Projektirányítás Microsoft Office Project 2007 segítségével [antikvár]

ELŐSZÓ P.E. Torgersen-I.T. Weinstock: „A vezetés integrált felfopásban" című méltán világhírű könyvükben - mintegy crédóként - úgy fogalmaztak, hogy: „ az EMBER, a MÓDSZER és a TECHIKA szimbiózisa emelheti csak magasabb színvonalra a vezetés munkáját!'' Különösen igaz ez a projektvezetés, -irányítás munkáira, ahol a logikai [vagy: folyamat-] tervezés, az időtervezés és -ütemezés, a költségtervezés és -optimalizálás, valamint az erőforrások ütemezése és ezek szinergikus egymásra hatása eleve megköveteli e három meghatározó tényező dinamikus és adaptív összehangolását. Ezt teszi lehetővé - magas szervezettségi szintet biztosítva a projektvezetés számára - az MS-Project legújabb verziója, amit a szerző újabb könyvében bemutat és - szinkronban a tartalomban - didaktikai szempontból is azonos szinten prezentál az Olvasó számára. Az MS-Project 2007-es változatának ismertetését ugyanis nemcsak egy szokványos „felhasználói kézikönyv" formájában kapja kézhez a T. Olvasó, hanem - túlmutatva ezen - összehangoltan: a MÓDSZER és TECHNIKA, valamint az EMBER és a TECHNIKA követelményeivel és lehetőségeivel. Az ismeretek gyors és hatékony elsajátítására kényszerülő Olvasót ebben az ún. „irányított gyakorlatokkal" igyekszik segíteni a Szerző azáltal, hogy: ^ az eszközhasználattal kapcsolatos módszertani kérdésekben is segíti [az „easy to use" gyakorlati realizálása érdekében] és egyben; ^ a feladatok és megoldások közlésével az önálló felkészülést és önellenőrzést is lehetővé teszi az iskolarendszerű vagy tanfolyami képzésben - például időhiány miatt - esetleg részt venni nem tudó szakembereket. [Lásd a könyvbeni feladatok CD melléklet formájában közölt megoldásait.] Ezért (is) ajánlja a lektor az Olvasó, mint potenciális felhasználó figyelmébe a kézbevett könyvet, kiemelve annak az ismeretátadás szempontjából fontos tulajdonságát; egyrészről a célzottan gyakorlatorientált voltát, másrészről pedig az ismeretek önálló elsajátításának lehetőségét. [Ezt a korszerű oktatási technológiák képviselői előszeretettel nevezik „on the job" („munkaközbeni") vagy „learning by doing" („csinálva tanulni") módszemek, hazánkban pedig csak egyszerűen az „úszva tanulni" jelzővel.] A könyv e két fontos jellemzője okán biztos vagyok abban, hogy a T. Olvasó is sikerrel fogja alkalmazni a könyvből elsajátított ismereteket munkaköri feladatainak még magasabb színvonalú megoldása érdekében.