Magyar Művelődéstörténeti Lexikon VII. [antikvár]

Lethenyei István (Császta, 1580-as évek vége-Kőszeg, 1653. nov.) Ev. egyházi író. 1609. nov. 22-én lépett a wittenbergi egyetem hallgatói közé mint Báthory Erzsébetnek, —>Nádasdy (II.) Ferenc özvegyének alumnusa. Leonhard Hutter tanítványa volt, akinek az ev. tanítást összefoglaló művét (Compendium locorum theologicorum) már tanuló korában elkezdte magyarra fordítani (Az szentírásbeli hitünk ágai, Csepreg, 1635). Az Isten törvényéről írt disszertációt (De lege Dei, Wittenberg, 1611). Hazatérve rektor Sárváron; 1615-től Ikerváron, 1617-től Lövőn prédikátor. Innen hívták meg lelkésznek a csepregiek, miután papjukat, —^Zvonarics Imrét 1621. jan. 6-án megölték a Bethlen Gábor pártján álló mezővárost feldúló császári katonák. 1628-tól esperes. Nagy része volt abban, hogy 1621-43 között Csepreg lett a dunántúli ev.-ok szellemi központja. —>Farkas Imre nyomdászt Keresztúrról Csepregre hívta; a nyomda legtöbb termékében ő maga is közreműködött. 1643-ban Nádasdy Ferenc katolizálása miatt távoznia kellett. Kőszegen lett lelkész. —>Zvonarics Mihállyal és Istvánnal együtt 1613-tól kezdve vitázott a kálvinista -»Kanizsai Pálfi Jánossal és ->Sa-marjai Máté Jánossal az úrvacsoráról és az Ágostai, ill. a Helvét Hitvallásró\. Ennek dokumentumai Az calvinisták Magyar harmóniájának [ ] meghamisétása (Csepreg, 1633) és Az Úrvacsorája sacramentomához tartozó egynehány [ ] kérdések és [ ] feleletek (Csepreg, 1643) c. művek. Latin nyelvű üdvözlőverset írt Tartzianus Pál, Zvonarics Imre, ->Zvonarics György, Zvonarics Mihály egy-egy művéhez. Két kötetben, életrajz kíséretében kiadta Zvonarics Mihály Magyar postilláü (Csepreg, 1627, 1628). Evangéliumi perikopás- és imádságoskönyvet rendezett sajtó alá az 1614-es keresztúri kiadás javításával és bővítésével (Csepreg, 1631). Imádságoskönyvet állított össze (Csepreg, 1631), de ebből nem maradt fenn példány. Kiad.: RMKT XVII/8, 1976 (versei). írod.: Bothár Dániel, Lethenyei István. Adalékok a dunántúli polemikus irodalom történetéhez, Theológiai Szaklap, 1912. Bretz Annamária Lethenyei István, Az calvinisták Magyar harmóniájának [ ] meghamisétása, Csepreg. 1633, címlap Lethenyei János (1723-Szigetvár, 1804. okt. 31.) Költő, fordító. 1755-től a pécsi egyházmegye különböző településeinek, 1774-től haláláig a szigetvári vártemplomnak kat. plébánosa. 1796-tól pécsi kanonok. Számos műve és fordítása ismert, nagy részüket az első pécsi nyomda jelentette meg. Közülük említésre méltó Paolo Medici munkája (A zsidóknak szokási és szertartási Pécs, 1783), egy magyarul elsőként napvilágot látó Plutarkhosz-mű Erasmus-féle átdolgozása (Plutárkus, Apophtegmata azaz ékes és éles rövid mondások , Pécs, 1785) -amelyhez csatolta —^Hunyadi János Újlaki Miklósnak szóló levele fordítását (1443) -, ill. Remete Szt. Pál verses életrajza (Első remete szent Pálnak szent Hieronymus írásából [ ] magyar versekbe öszveszedett élete, Pécs, 1786). Név nélkül, a cenzúra megkerülésével megjelentetett polemikus művében (Tekintetes nemes Baranya vármegyének és |LíZ C AL V í N1STAC cSUAGTAR //a r m O .v l A I Ají A c, AZAZ' ^AZAUGUSTA |na ts HEJLVETJCA confessi-| oc Articulussinac, Sam'arjaj János, CALVIN \sta tyfíjEV icator, Es SrPER- 2 intendem által lett ífve-hafomlétájánac [ meg ¦ hamisitáfa.*. L ME.LLYET V. L E THE NT El.ISTVÁN Cscpxegi Tt.^ricattw é's Smnioji, Az fent Irái-magyarází Lutheránus D»tfiroí-| r.ac íézíns eges IrJrf'oíbúl Magyarnyelven I 'világofsjigr* l&iocjálot. Ji CSEfREGBEN j Npmtattatot Farkas Imre Által, 1633 Lfi: