Magyarország történeti-topográfiai kislexikona [antikvár]

A Történelmi-topográfiai Kislexikon folytatásaként - de annak nem kiegészítéseként, hanem önálló kötetben - készült el Magyarország történeti-topográfiai Kisszótára, a jelen mű. Szerzői kézikönyvnek ajánlják, mely nem titkolt szándékkal, a Honfoglalás 1100-as évfordulójára jelenne meg. Az elmúlt évszázadban - a 19. századra gondolunk - több ilyen típusú, jóval nagyobb lélegzetű munka jelent meg. Az utóbbi 35 évben is alapvető kötetek jelentek meg, olyanok, melyekre az irodalomjegyzékben hivatkozunk. Ez a kötet nem kíván versenyezni a hatalmas tudós apparátussal megírt művekkel. Célja az, hogy elődjéhez hasonlóan a nagyközönséghez, a tanulóifjúsághoz szóljon, általános ismereteket adjon, olvasmányos formában tanítson. Munkánk alapvetően az ötkötetesre duzzadt Magyarország történeti kronológiájára támaszkodik. Természetesen sok más anyagot is felhasználtunk a könyv megírásában, ezeket az irodalomjegyzék közli. Az ilyen jellegű kézikönyvvel kapcsolatban több alapvető kérdés merül fel, melyre itt próbálunk felelni. Az első a tartalmat meghatározó címjegyzék. A kötet anyaga válogatás eredménye. A hatalmas, mintegy 15 000 települést és más földrajzi nevet - melyek Magyarországon előfordultak - megrostáltuk, azokat vettük számításba, melyek az átlagos, történelmet szerető és tudni vágyó ember olvasmányaiban, tanulmányaiban előfordulnak. így keletkezett a címjegyzék, melyet azután az illető helység, egyéb földrajzi név adataival egészítettünk ki. így vázlatos, rövid Ismertetést adunk a település történetéről, esetleges látnivalóiról. A következő kérdés az, hogy a szócikkekben mi domináljon; a földrajzi vagy a történelmi ismeretek. Miután alapvetően a történelmi események feldolgozása volt munkánk célkitűzése, ezért az utóbbit helyeztük előtérbe. Igyekeztünk a címszavak pontos helyrajzi definiálására, hogy megkönnyítsük az atlaszokban megkeresésüket. Ugyanígy ezt a könnyítést szolgálja kiegészítésként a kötetbe helyezett megyetérképek sora.