Állattenyésztéstan [antikvár]

Előszó Az állattenyésztés egyik ősi mesterségünk. A háziállatok, a haszonállatok évezredek óta szolgálják az embert. A kutya például segített és segít ma is a vadászatban, az állatok őrzésében, terelésében, a keresésben és mentésben. De az ember kedvtelését is szolgálhatja, ugyanúgy mint a macska, a papagáj a tengerimalac, vagy egyéb társállatok. Jó lovakkal, postagalambok által vitt üzenetekkel csatákat lehetett nyerni. A ló és a szarvasmarha igaerejével biztosította a szállítást, a közlekedést, a talaj- és egyéb mezőgazdasági munkákat. Velük együtt a többi gazdasági állat (juh, kecske, sertés, baromfifélék stb.) is alapvető élelmiszereket: húst, tejet, tojást, ipari alapanyagokat: bőrt, szőrt, gyapjút, hasznos mellékterméket: istállótrágyát szolgáltat. Noha az állattenyésztés szerepe a történelem során sokat változott és változik, az élelmiszer-termelésben betöltött alapvető jelentősége mással nem helyettesíthető. Az ember ugyanis számos, biológiailag létfontosságú táplálóanyaghoz csakis állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával juthat. Emellett az állattenyésztésnek fontos és bővülő a funkciója a táj- és környezetvédelemben, a szabadidő eltöltésben és a sportban is. Amióta az ember bizonyos állatfajokat háziasított, azóta felelősséggel is tartozik irántuk. Gondoskodik róluk, védi őket a kedvezőtlen körülményektől, a betegségektől, céltudatos tenyésztőmunkával, szakszerű takarmányozással fokozza a teljesítményüket, javítja a termékeik minőségét. Az állattenyésztés és a növénytermesztés egy-egy mezőgazdasági üzemben és a nemzetgazdaságban sok tekintetben összekapcsolódik, egymásra épül, egymást kiegészíti. Arányuk természeti adottságoktól, gazdasági, piaci viszonyoktól függően eltérő lehet, de az ökológiai egyensúly és a fenntartható fejlesztés szempontjából köztük bizonyos viszony optimális. A fejlett országokban a mezőgazdaság bruttó termelésének több, mint 60%-át az állattenyésztés adja. Ez az arány hazánkban jóval 50% alatti, így ésszerűségi okokból és kormányzati szándék szerint is indokolt a szóban forgó ágazatunk fejlesztése. Az állattenyésztés, a róla alkotott képjelen van a mindennapi életünkben. Bizonyos állattenyésztési ismeretek az általános műveltségünk részét képezik, ezért e területen némi tájékozottság mindenkitől elvárható. Természetesen a leendő mezőgazdasági mérnököknek az átlagosnál jóval mélyebb ismereteket kell elsajátítaniuk. Könyvünket valamennyi érdeklődőnek, de elsősorban a BSc szintű képzés különböző mezőgazdasági szakjain tanulók számára, tankönyvnek szántuk. A mezőgazdasághoz elsősorban a gazdasági állatok tenyésztése kötődik, ezért e munkánkban bizonyos általános állattenyésztési ismeretek taglalása mellett a fontosabb haszonál-