Gazdálkodás a bukovinai Andrásfalván [antikvár]

Tábláin két kisebb halvány folttal.
Mielőtt a bukovinai Andrásfalván folytatott mezőgazdálkodás munkafolyamatit, s az ezekhez alkalmazkodott szerszámanyagot ismertetném, vagyis könyvem tárgyára térnék, szükségesnek tartom, hogy áttekintést adjak Andrásfalva gazdasági viszonyainak egészérő. Így a paraszt gazdagokra épült bukovinai magyar falu életének nemcsak a termelési oldalát, hanem a fogyasztást, az értékesítést, az árucsere falun belüli, valamint a környező helységekkel és az ország egyéb részeivel is megkísérlem felvázolni, amennyire ez csak a majd harmadfél évtized távolságából még sikerülhet. A erre vonatkozó megbízható adatok megszerzését nemcsak az eltelt évtizedek nehezítették meg, hanem elsősorban az, hogy sem nekem, sem adatszolgáltatóimnak nem volt annak idején semmiféle közgazdasági szemlélete. Nem tudták, hogy mikor Radórcsre bémentek a piacra, eladni a vajukat, tojásukat, s aztán a kapott pénzen megvették a falunk hiányzó iparcikkeket, akkor árucserét folytattak, gazdasági kölcsönhatásba léptek a tágabb értelemben vett környezetükkel, részt vettek a társadalmi munkamegosztásban, és az árucsere révén a társadalmi fogyasztásban is. Sok közszükségleti terméket maguk állítottak elő. A gyűjtés- és feldolgozásban nagyban segítségemre volt az, hogy gyermekkoromtól kezdve végig csináltam mindazon munkálatokba, amelyekről jelen munkámban szó esik. Az én tapasztalatom azonban semmi ahhoz a sok-sok értékes adathoz képest, amelyeket adatközlőim az én kacifántos (furfangos) kérdéseimre megválaszolgattak.