Kertészettörténet, néprajz, történeti-ökológia [antikvár]

"Virágoskert vala hfres Pannónia, Mely kertet öntöze híven Szűz Mária. A kertnek Kertésze István király vala." (Moldvai csángó népének) Előszó Szöveggyűjteményünkben a kertészettörténet, a néprajz, a történetiökológia kutatási területéhez tartozó tanuknányokból, forrásközlésekből nyújtunk válogatást. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Társadalomtudományi Tanszékén évek óta folyik néprajzi, kertészettörténeti, történeti-ökológiai oktatás, és összeállításunkban kibővíteni, árnyalni szeretnénk az előadásaikat. Munkánkkal a Kertészeti Kar hallgatóihoz fordulunk elsősorban, ráirányítva a figyelmet a történeti szemlélet fontosságára, választott tudományszakukban is. Szeretnénk rámutatni arra, hogy a kertészeti tevékenységnek sajátos eszközei, technológiái, növényfajtái, munkavégzési módjai stb. voltak, amelyekkel emberek éltek, használtak és alkalmaztak. Ehhez életmódok, településszerkezetek, gazdasági rendszerek, értékek és rítusok tartoztak, - természetesen tértől és időtől, természeti adottságoktól, vallásoktól és népcsoportoktól függően és eltérő formában. A szöveggyűjtemény keretét a történetiség adja, az ókori kertészeti szakmai ismeretektől a honfoglalás korán át a középkor és újkor évszázadain keresztül a XX. század közepéig. A megadott terjedelmi kereteken túl, további kiváló kutatási eredményeket nehezen lehetett volna közölni, pl. Belényesy Márta, Rapaics Raymund, Bálint Sándor munkáit, amelyek ismertebbek és elérhetőbbek is, mint a jegyzetben felsorakoztattak. Szeretnénk rámutatni arra, hogy kultúránk legkisebb részét is csak az összefüggések tükrében értelmezhetjük, és a múlt ismerete, a változások nyomon követése nélkül sem a jelent, sem a jövőt nem érthetjük meg igazán. A megfelelő történeti ismeretek nemcsak szakmai önbecsülésünkhöz, hanem a világban való helyünk megtalálásában és el-