Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete [antikvár]

Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete 1. BEVEZETÉS 2007-2008-ban immár ötödször mértük fel az ország szántóföldi gyomvegetációját (1. táblázat). Az Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés három fő koordinálásával, huszonhét megyei igazgatóságon dolgozó és huszonöt külső szakember együttes munkája során, a Parlagfű-mentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság támogatásával valósult meg. 1. táblázat: Országos szántóföldi gyomfelvételezések Magyarországon Országos gyomfelvételezések időpont Első 1947-53 Második 1969-71 Harmadik 1987-88 Negyedik 1996-97 Ötödik 2007-08 1.1. Előzmények Hazánk az elmúlt 60 évben nagy hangsúlyt fektetett a szántóterületeinken előforduló gyomflóra faji összetételére, a bontási viszonyaiban bekövetkező változásokra és a gyomnövények teijedésének figyelemmel kísérésére. A szántóföldi gyomnövényzet intenzív vizsgálata a második világháború után indult meg. Az Első Országos Szántóföldi Gyomfelvételezést Dr. ÚJVÁROSI Miklós végezte el 1947-től 1953-ig. Széles körű felvételezéseket végzett a szántóföldi kultúrákban 80 község határában. A kisparaszti gazdaságok gyomviszonyait mérte fel. Az ötvenes években a gyomirtó szerek térnyerésével a gyomnövények elleni védekezést megoldottnak tekintették, a gyomnövényzet kutatását nem tartották fontosnak. A hatvanas években az ellenálló gyomnövények kiszelektá-lódásával és felszaporodásával ismét fokozódott a gyomnövényzet ismeretének jelentősége. A termelőszövetkezetek létrehozásával a nagyüzemi viszonyok, a megnövekedett műtrágyafelhasználás, a vetésszerkezetben bekövetkezett változások a gyomnövényzet összetételére és mennyiségére is hatást gyakoroltak. Ismét szükségessé vált a szántóföldi gyomflóra országos vizsgálata. A Magyar Tudományos Akadémia és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közötti együttműködés alapján kerülhetett sor a Második Országos Szántóföldi Gyomfelvételezésre 1969-7 l-ben. ÚJVÁROSI Miklós határozta meg az országos felvételezés alapelveit. A rendszeres talajművelésben részesített területeken a szántóföldi gyomvegetáció két fő típusát különítette el: a kalászos és a kapás gyomnövényzetet. Megállapította, hogy a kalászos gyomnövényzet a búzában, a kapás gyomnövényzet a kukoricában fejlődik ki leggazdagabban. Ha a búza- és kukoricavetések gyomnövényzetének listáit egyesítjük, akkor a területre jellemző gyomnövényzetet teljes egészében megkapjuk. Ennek, a területre jellemző gyomnövényzetnek az ismeretében bármely szántóföldi vagy kertészeti kultúra gyomnövényzetének legfontosabb jellemzői megállapíthatók. Ennek alapján az országos gyomfelvételezéseket ebben a két kultúrában végezzük. ÚJVÁROSI Miklós 4 gyomismereti tanfolyamon, majd miután eltávozott közülünk, HORVÁTH Károly 5 gyomismereti tanfolyamon képezte ki a megyei növényvédő állomások gyomirtással foglalkozó szakembereit (2. táblázat). A tanfolyamon a szakemberek mintegy 600-800 gyomfajjal ismerkedtek meg. Ők végezték el a megyéjük területén a kijelölt községek határában a gyomfelvételezéseket. 2. táblázat: Országos gyomismereti tanfolyamok Magyarországon Gyomismereti tanfolyamok | időpont Dr. Újvárosi Miklós vezetésével Első 1967-68 Második 1968-69 Harmadik 1975-76 Negyedik 1980-81 Dr. Horváth Károly vezetésével Ötödik 1985-86 Hatodik 1989-90 Hetedik 1993-94 Nyolcadik 1998-99 Kilencedik 2002-03 A Harmadik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezést 1987-1988-ban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére, a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ koordinálásával, a megyei növényvédő állomások kollégái végezték. A termesztéstechnológia és a vegyszeres gyomirtás hatása meghatározó szántóföldjeink gyomflórájának változásában. A gyomirtó szerekre érzékeny fajok visszaszorulnak, az ellenállók felszaporodnak. A gyomfelvételezési ered-