Matematika [antikvár]

hallgatóinkhoz a főiskolai matematika oktatás /és igy a jegyzet is/ kiindulási alapnak tekinti a középiskolai matematikai anyag teljes és biztonságos ismeretét, azonban olyan anyagrészek, amelyek a dolog természeténél fogva nem tisztázódtak, újra szerepelnek a tananyagban. a jegyzetben szereplő matematikai anyag elsősorban a műszaki tudományokhoz nélkülözhetetlen matematikai apparátust kivánja adni, de emellett szem előtt tartja a technika rohamos fejlődése teremtette uj szemléletet, amely szerint az eddig megszokott matenatikai analizis módszerei mellett egyre jobban előtérbe kerül az algebrai gondolkozás /számitógépek, programozás stb./. A fejlődés menete azt mutatja, hogy a matematika azon ága, amit algebrának szokás nevezni, az elkövetkező évtizedekben egyre nagyobb gyakorlati szerephez jut. Az alkalmazott matematika a hallgatóság körében sokszor csupán a matematika eredményeinek ismeretére és gyakorlati felhasználásukra vonatkozik. Ma már a műszaki tudományokban nemcsak olyan értelemben alkalmazzuk a matematikát, hogy a megszerzett apparátust egyszerűen felhasználjuk, hanem szükségesnek látjuk a matematikai gondolkodási készség kialakítását és fejlesztését is. Ez primer feltétele a műszaki gondolkodás kialakulásának. A matematika a mindennapi élet, a termelés alakitó tényezőjévé vált. Éppen ezért nan elégedhetünk meg kétes értékű és rövid életű, formális matematikai ismeretekkel, hanem ismernünk kell az alapfogalmakat, tételeket és ezeken keresztül kell elsajátítani a gondolkodásmódot is. Az elméleti anyagot kiegészíti a minden egyes anyagrészhez kapcsolt feladatgyűjtemény, melynek célja elsősorban az ismeretek megszilárdítása, másodsorban pedig azok gyakorlati problémákra való alkalmazása, ami teljes értékűen csak a műszaki tantárgyakban fog bekövetkezni.