Acélszerkezetek tűzihorganyzása [antikvár]

I, fejezet. Az alkalmazott tecbnolÓKia általános lelráaa. A Szerkezetlhorgaso'zómü a Közmyüszerkezetl üzemben gyártott korxoziós támadásokra érzékeny könnyüacélsaerkezetek horganyfémmel való bevonására szolgál, miáltal az alapfémnél nemesebb felszini fémréteg tulajdonságai érvényesülnek a korrozló elhárításában. Az eljárás lényege, hogy a kellően előkészített, oxi& és zsírmentes felületű acélból készült félkész v® készterméket horganyfémolvadékba mártják, amikor is a bevonó és alapfém között diffúzió révén ötvöződés következik be, A tárgy felületén a fémolvadékból való kiemeléskor bizonyos vastagságú, s az alapfémhez ötvöaőréteggel megkötött fémbevonat alakul ki. A horganyzási eljáJ:áis számos módszere közül a választott és alkalmazott az u.n. "száraz" eljárás. Ennek lényege az, hogy a kémiai úton zsir és oxidmentesitett munkadarabokat horganyzás előtt ammónium - és cinkkloridot tartalmazó folyósító oldatba mártják. Az oldatba való mátTtás után a munkadarabokat meleg levegőáramban ~ max, 160 °C hőmérsékleten -megszárítják. Ilyenkor sókristályokból álló egyenletes bevonat keletkezik az acél munkadarab felületén, A sóolvadék-ba mártott darabok szárításából származik az eljárás elnevezése, A kb, IW-löO C°-on sóval borított száraz munkadarabokat mártják be a cinkolvadékba. Az üzem tervezett termelési adatai a következők! Kapacitás; 3 t/óra évi 6000 munkaórát feltételezve 18.000 t/év.