Az elméleti mechanikai technológia alapelvei és a szálasanyagok technológiája IV. [antikvár]

Mechanikai technológiám e negyedik kötete oly tudományágat ölel fel, amelyet egész technikai életemen át mindeddig szakadatlanul műveltem.E tudományágban ismertem fel a maradandó alakváltozások két válfaját, t. i. a szívósságot és a képlékenységet, amelyek törvényeit az egyenletesebb belső szerkezetű fémeken állapítottam meg. Minthogy e törvényeket a II. és III. kötetben közzétettem, áttértem most azoknak a szálasanyagokra való alkalmazására. Egyben oda törekedtem, hogy a szálasanyagok oly mértékű feldolgozását állapítsam meg, amely lehetővé teszi, hogy a szálasanyagok tulajdonságaiból a fonalak s a szövetek szívósságát, vagyis azok tartósságát s jóságát kiszámíthassuk.Hogy e nehéz faladatot megoldhassam, igen sok kísérletre volt szükségem; ezeket, valamint a kísérleti eredményeket összefoglaló táblázatok készítését Túry Pál és Bercsi József adjunktusok végezték; a szöveg közé elhelyezett 256 ábracsoportot pedig Pretsch Ernő adjunktus, Vér Tibor és Szalóki Zoltán asszistensek rajzolták, míg a nyomdai korrektúrák fáradságos átnézését adjunktusaim és dr. Varga Bálint főgimnáziumi tanár voltak szívesek elvégezni. E nevezett urak fáradságos és alapos munkájáért e helyen is hálás köszönetemet fejezem ki.A mai nehéz nyomdai viszonyok dacára a textilipart felölelő kötetet azért írtam, hogy vele hazánk fonó-szövőiparának gyorsabb fellendülését előmozdítsam. Abban az időben, amikor e könyvem megírásához fogtam, textiliparunk az ország megcsonkítása folytán minimális volt. Ezt a szomorú állapotot tárom az olvasó elé könyvem bevezető részében, de mert időközben iparunk fejlődött, a mai állapotot a függelékben közlöm.Sajnos, textilgyáraink majdnem teljesen elnémetesedtek és pedig azért, mert részben német állampolgárok, részben pedig olyan magyar állampolgárok vezetése alatt állanak, akik Németországban szerezték meg szakképzettségüket. Hogy e visszás állapoton segítsek, illetőleg, hogy iparunkat magyarosíthassuk, e kötetem függelékeként a német műszavak magyar egyenértékeit is közlöm.Abban a reményben, hogy textilgyáraink az ipar magyarosítását ma már saját érdekükben állónak tartják, e IV. kötetemet közrebocsátva, azt az érdekelt szaktársak szíves jóindulatába ajánlom.Budapest, 1923. augusztus hó 21-én.Rejtő Sándor.