Élelmezésegészségtan III. [antikvár]

Részlet a kötetből:"Élelmiszerek, italok által előidézett megbetegedésekről régóta tud az emberiség és igyekszik ellenük védekezni. Számos rituális, vallási előírás is ezt a célt szolgálta. Hazánk az elsők között, 1876-ban szabályozta törvényben az élelmiszerek és italok előállítását és forgalmazását. A felszabadulás után előbb 1958-ban törvényerejű rendelet, majd 1976-ban a IV. törvény formájában történt intézkedés. A törvény célja, hogy meghatározza a közfogyasztásra szolgáló élelmiszerek előállításának és forgalmazásának a feltételeit. A törvény hatálya kiterjed a közfogyasztásra szolgáló nyers és feldolgozott élelmiszerekre, italokra, ételekre, az ezekhez használatos adalék- és csomagolóanyagokra, továbbá a tárolásra, szállításra és forgalomba hozatalra. Nem vonatkozik a törvény a magánháztartásban készült ételekre, italokra, a gyógyszerekre, gyógynövényekre és gyógytápszerekre. Meghatározza az élelmiszer előállítására jogosultak körét, az előállítás személyi és tárgyi feltételeit. Előírja: "Élelmiszer előállításánál csak olyan személyt szabad foglalkoztatni, akinek az egészségi állapota megfelel a munkakörre megállapított követelményeknek és akinek megvannak a szükséges szakmai és élelmezés-egészségügyi ismeretei. "Megtiltja bedolgozók foglalkoztatását. Szabályozza az élelmiszer-előállítás élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeit, előírja, hogy élelmiszert csak olyan üzemben szabad készíteni, ahol az élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeket biztosították. A törvény végrehajtási rendelete intézkedik az üzem működési engedélyéről. E szerint az új; bővített vagy felújított üzem működésének a megkezdése előtt az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség megvizsgálja az üzemet és ad igazolást arról, hogy az üzem közegészségügyi előírásoknak megfelel-e. Az ÁKJP, a megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás és a munkavédelmi felügyelő véleménye alapján ad a megyei szakigazgatási szerv engedélyt az üzem működtetésére."