Fúrómester I-II. [antikvár]

KEMÍA Az acélt, rezet, alumíniumot, kőszenet, kuzeteket és vala-jneuuyi szilárd halmazállapotLi testet, továbl)á a vizet, alkoholt, sósavat vagy általában a eseppí'olyós lialmazállapotú testeket, valamint a levegőt, metánt, gőzöket és gázokat, azaz a légnemű haImazálla])otii testeket összefoglaló néven anyagoknaJc mondjuk. Az ismert anyagok száma igen nagy. Az anyagok mindegyike különbözik a másiktól. Azok a tulajdonságok, amelyeknek alapján az anyagokat egymástól megkülönböztetjük, két csoportra választhatók, úgymint jizikai és kémiai tulajdonságokra. Vegyünk a kezünkbe egy darab mészkövet. Megtekintve azt látjuk, hogy színe világosszürke, szövete tömött és késsel könnyen karcolható. ÍJ a kalapáccsal ráütünk, szabálytalan alakú darabokra hull szét. Bárnülyen apróra is zúzzuk szét a mészkövet, sem színe, sem szövete, sem keménysége nem fog megváltozni. A l'el-aprózás tehát nem A'áltoztatja meg a mészkő fizikai tulajdonságait. Más sz<)val kifejezve azt is mondhatjuk, hogy a mészkő az anyagában nem szcmvedett változást. lízuián halmozzuk fel a mészkövet kemenceszerűen és gyújtsunk tüzet a halmaz íÚA. Csakhamar tapasztalni fogjuk, hogy először vízgőzök szállvuik el, majd a mészkő megfehért>dik és könnyen széteső anyaggá alakul át. Az így nyert anyag már nem mészkő, hauíMU égetett mész. Itt tehát anyagi változás történt. Vegyi átalakulási folvamat ját szód olt le. A mészkő égetett mésszé alakult át. > Látjuk, hogy a fizikai lulajíhjnságok : szín, alak, méret, halmazállapot, keménysí^g stb. vizsgálata folyamán az anyagot nem alakítjuk át. 11a ellenben megfelelő eszközökkel és módokkal a vegyi tulajdonságokat vizsgáljuk, akkor az anyag más anyaggá alakul át. A kémia (vegytan) az anyagváltozások ismertetésével és az anyagok alkot (n'észeinek v izsgálatá \^al foglalkozik. Az anyag átalokulását vagy alkotói'észeinek meghatározását vegytani klsé^'hlfel idézik elő, illetŐI02; véo-zik el. I* _ 10-9