Hídépítéstan IV. [antikvár]

I.BEVEZETÉSA közlekedésre és szállításra szolgáló vonalak igen fontos szerepet töltenek be a gazdasági életben, különösen ma, amikor a nyersanyagok, áruk és személyek szállítása a munkamegosztás és nemzetközi együttműködés fejlődése következtében igen jelentős mértékben megnövekedett. Ezek a vonalak, amelyek közúti vagy vasúti pályák, csatornák vagy csővezetékek is lehetnek, egyúttal igen jelentős műszaki létesítmények. Pályájuk alépítményen nyugszik, amelyet rendszerint földről alakítanak ki, de vannak olyan szakaszok is, ahol a pályát keresztező valamilyen természetes vagy mesterséges akadály miatt erre nincs lehetőség. A természetes akadály lehet vizfolyás, állóviz, mély völgy vagy szakadék; a mesterséges pedig egy másik közlekedési vonal, ut, vasút, csatorna, vezeték stb. A közlekedési pályát vagy vezetéket ezeken a szakaszokon az akadály felett hidon kell átvezetni. A hid tehát olyan műtárgy, amely a közlekedési pályát valamely akadály felett vezeti át, mégpedig ugy, hogy egyúttal az áthidalt akadály rendeltetésszerű használatét is biztosítja /vizfolyás feletti hid az árvizek levonulását és a hajózást, vasút feletti hid a vasúti forgalmat stb./.A hid az előbbiek alapján nem öncélú létesítmény, hanem a közlekedési pálya szerves része. Ezért kialakításánál az az alapvető és legfontosabb szempont, hogy a forgalom akadálytalan és biztonságos lebonyolítását a hidon is éppen ugy biztosítani kell, mint a pálya többi részén. Ennek elbírálásánál figyelembe kell venni a pálya vizszintea és magassági vonalvezetését, szélességét, űrszelvényét, teherbírását és teljesítőképességét. A hidat ugy kell kialakítani, hogy a jármüvek korlátozásmentesen , ugyanolyan sebességgel, a biztonság és a biztonságérzet csökkenése nélkül haladhassanak át rajta, mint a pálya más részein. Természetesen előfordul, különösen nehéz természetes akadályok feletti átvezetésnél, hogy ebeknek a szempontoknak a maradéktalan érvényesítése csak rendkívül nagy költséggel hajtható végre. Ilyenkor a forgalom szempontjainak lehető legnagyobb mértékű kielégítése mellett ezeket az elveket a gazdaságosság érdekeivel is egyeztetni kell.A teherbírás és teljesítőképesség szempontjából azonban a folyópálya és a hid sokszor nem bírálható el azonos elvek alapján. Elég ha arra gondolunk, hogy a vasúti felépítmény vagy utourkolat méretezése a mértékadó kerék-, illetve tengelyterhelésre történik, a hidak méretezésénél viszont ezek mellett döntő a mértékadó járműterhelés. Arra is tekintettel kell lenni, hogy a vasúti felépítmény vagy az útburkolat fokozatosan, több lépcsőben is kiépíthető nagyobb teherbírásra vagy burkolatszélességre. Hidaknál ez a fokozatosság nehezen valósitható meg. Egy hid szélesítése vagy teherbírásának növelése műszaki szempontból bonyolult feladat és3