Kockázat és biztonság [antikvár]

Volt könyvtári példány. Táblái kopottasak, karcosak.
A könyv az energiaellátással együtt járó kockázatok reális megítéléséhez kíván hozzájárulni. A valós és vélt veszélyek elhatárolására törekedve áttekinti a technika veszélyes hatásait, és összehasonlítja azokat a természetes eredetű veszélyekkel. Javaslatot tesz a technikai eredetű veszélyek célszerű csoportosítására és a kockázatok tárgyalási módszerére. Bemutatja a veszélyes hatások érvényesülésének módját, a terjedés tárgyalásához alkalmazott hatásláncokat és modelleket. Összegyűjti az egészségi ártalmakra vonatkozó irodalmi adatokat, a természet károsításáról rendelkezésre álló ismereteket, különös tekintettel a környezetszennyezésre. A társadalmi kockázat megítéléséhez az egészségi ártalmakon túlmenően a természeti, gazdasági és társadalmi következményeket is figyelembe veszi. Bemutatja a társadalom védekezési lehetőségeit a kockázatokkal szemben, különös tekintettel az energetika speciális kérdéseire, és a társadalmi szerepvállalásra a döntésekben. Egyes létesítmények elszigetelt vizsgálata helyett egyfajta társadalmi szükséglet kielégítését biztosító változatok összehasonlítását tartja célravezetőnek. A reális képhez számításba kell venni a megoldást szolgáló teljes vertikum létesítéséhez és működtetéséhez szükséges tevékenységeket és kölcsönhatásokat. Ilyen megközelítésben vizsgálja a villamosenergia-ellátás kockázatát Magyarországon szén-, lignit-, szénhidrogén- és nukleáris energiabázison, érintve az egyéb lehetőségeket is. Az említett változatokra számba veszi az üzemi dolgozókat érintő ártalmakat (balesetek, környezeti ártalmak, frusztráció). A vizsgált változatok környezeti kárainak összehasonlítása kitér az erőforrások igénybevételére, a meteorológiai hatásokra, az élővilág károsodására, az anyagi és egyéb károkra. A társadalmi kölcsönhatások a naturális kapcsolatokon (technológiai összefüggések, energiaellátás szerepe) túlmenően felölelik a gazdasági áttételeket (energiaárak, makrogazdasági hatások, kisugárzás) és az életkörülményeket befolyásoló viszonyokat is. A nem anyagi hatások között tárgyalja az energetika befolyását a foglalkoztatásra, a regionális fejlesztésre, a közhangulat alakulására és a média szerepére.