A csend világa [antikvár]

BÉKAEMBEREKE.^gy gyönyörű júiniusi reggelen történt, 1945-ban. Felindulásomat nagy nehezen legyűrve érkeztem a bandoli állomásra, ahol egy Párizsból érkezett expresszküldemény várt rám. A láda hoisszú évek erőfeszítéseinek eredményét és álmainak megvalósulását tartalmazta: egy vezetéilí nélküli búváekészülék első példányát, amelyet Emilé Gagnannal együtt terveztünk.A csomagot felraktam a jó öreg tragacsra, amelyet Roger Gary alaposan megtöltött üzemanyaggal, és máris robogtam a Villa Barry felé. Ott izgultak munkatársaim, Philippe TaiUiez és Frédéric Dumas. Soha még gyermek nem bomtotta fel türelmetlenebbül a karácsonyi ajándékot tartalmazó csomagot, mint amilyen türelmetlenül mi nyitottuk fel a ládát: ha ez az ördöngös készülék működni fog, búvárútjaink forradalmasodnak 1A ládában három közepes nagyságú, összeszerelt, sűrített levegővel teli palack volt, egy nyomáscsökkentő szelep és egy ébresztőóra nagyságú négyszögletes szabályozó. A szabályozóból két hajlékony cső indult ki, amelyek egy közös kupakban végződtek. A hátunkra szíjazott készülékei, a szemet és az orrot izoláló, vízhatlan, üvegezett maszkkal, a lábunkon gumiból készült taposó uszonyokkal készültünk a tenger meghódítására.Sietve igyekeztünk egy kíváncsi szemektől védett kicsiny öböl felé. Palackjainkban a levegő nyomása 150 atmoszféra volt: lázasan, remegő kézzel ellenőriztem. Csak nagy erőfeszítéssel sikerül uralkodnom magamon, hogy nyugodtan beszéljük meg első kísérletünk tervét: Dumas, afci talán korunk legjobb búvára, a parton marad, ké-