Külfejtések művelése [antikvár]

ELŐSZÓEz a jegyzet a külfejtéses bányászati tevékenységen belül a szállítás, a hányőképzés és a rekultiváció témaköreivel foglalkozik. Korábban megjelent már a külfejtések telepítése és nyitása, majd a jövesztéssel és rakodással kapcsolatos tudnivalók tananyaga.[2, 20]A szálh'tás a külfejtéses bányászat egyik legfontosabb munkafolyamata, illetőleg szakterülete. A kérdés technikai és anyagi súlyát jellemzi, hogy a világ külfejtéses bányászatában évente mintegy 40-50 lO^ tonna anyag jövesztésére, mozgatására kerül sor. A száUításhoz közvetlenül kapcsoíódó munkafolyamat a hányőképzés. A hányók tervezése, kialakítása széleskörű talaj-, ül. közetmechanikai ismereteket igényel, a hányók rendezésére különleges gondot kell fordítani.A hányóképzést követően az un. technikai, majd biológiai rekultivációt kell elvégezni, az igénybevett mezőgazdasági területeket újra termővé tenni.A szállítás, a hányőképzés és a rekultiváció kérdé-seinek tárgyalása során feltételezzük az alkalmazott berendezések alapvető ismeretét. A szerkezeti elemekre csak olyan mértékben térünk ki, amilyen mértékben azokat az üzemeltetőnek ismerni keli. A külfejtések művelése, a letakantás és a hasznosítható ásvány kitermelése csak a geológus, bányaművelő, gépész és villamos szakemberek jó együttműködése révén valósítható meg eredményesen.E jegyzet anyagának összeállítása során törekedtünk arra, hogy az előzőleg megjelent két jegyzetben alkalmazott jelölésektől lehetőleg ne térjünk el.Az egyes fejezetek részleteinek kidolgozása, a tananyag súlyozása, a résztémák terjedelmének meghatározása során szerepet játszott a hazai külfejtéses bányászat lehetősége is. Részletesebben foglallcozmnk a hazai külfejtéses lignitbányászatban alkalmazott műszaki-technikai megoldásokkal, nevezetesen a szalagszállításos üzemmóddal, illetőleg a közvetlen átrakásos hányóképzési technológiával.