Felsőbb mennyiségtan [antikvár]

Általánosan ismerete, hogy oly tankönyv, amely a felsőbb mennyiségtannak az alkalmazásokkal kapcsolatos fejezeteit felölelné, a világirodalomban sem található. Valóban, ha Mangoldtnak háromkötetes kitűnő, de nagyobbára elméleti érdekű és fontos fejezeteket mellőző művére nem nézünk, azt találjuk, hogy számos világnyelven írt munka csak egy-egy fejezetről ad pompás képet. Ez is, feltételezett előismeretei és terjedelme miatt széles olvasókörre nem számíthat. Egy ily műben nemcsak az infinitézimális számítást, vagy az analitikus geometriát, vagy az algebrát kell ismertetni, hanem ezekkel karöltve bizonyos mértékben a komplex-változós függvényeket, a differenciálgeometriát és a differenciálegyenleteket is. Ezeken kívül figyelembe kell venni az egyre jobban előtérbe nyomuló vektorszámítást, a harmonikus analízist, sőt a valószínűségszámítást is, legalább annyira, amennyire ezt a minden méréssel együttjáró kiegyenlítő számítás megköveteli. Az alkalmazásokra törekvő olvasó végre egy ilyen könyvtől a numerikus és grafikus közelítő eljárások ismertetését is elvárja.