A múzeumok munkájának eredményei a IV. ötéves tervidőszakban (1971-1975) [antikvár]

BEVEZETÉS"A magyar muzeumi hálózat fejlődése és munkájának eredményei (1971-1975)" c. kötetünkben a népgazdasági középtávú tervidőszakhoz igazodva foglaltuk össze az elmúlt öt év adatait a muzeumi munka egész területére kiterjedően. A kötet szerkezeti felépítésén él a várhatóan többirányú áttekintési és elemzési igény kielégítésére törekedtünk. Az ötéves időszak főbb eseményeit és fejlődési tendenciáit összefoglaló szöveges bevezető rész után lényegében három nagyobb fejezetben ismertetjük az adatokat:a.)országos összesítés szerint,b.)részletezett budapesti ésc.)részletezett megyei intézményi bontásban.További összefüggések és fejlődési irányok, tendenciák vizsgálatát teszi lehetővé mindenek előtt az országos adatközlések felügyeleti szervenkénti, földrajzi területi (főváros, vidék), valamint a tudományágak szerinti bontás.A felmérési adatok feldolgozása a Kulturális Minisztérium Muzeumi Főosztályához terjesztett évenkénti muzeumi beszámolójelentések alapján történt. Költségvetési adatok, a muzeumi részadatok a Kulturális Minisztérium Pénzügyi Főosztályánál nyilvántartott zárszámadási adatok, a Központi Muzeumi Igazgatóság adatai, valamint az egyéb szervek felügyelete alatt működő muzeumok jelentéseire épülnek.A muzeumi hálózat 1975. év végi 207 muzeum, illetve muzeális létesítménye a Központi Statisztikai Hivatalnál nyilvántartott adattal egyezik. A tervidőszak végén tehát (ugyanugy, mint a korábbi években) csak a muzeumi hálózatban hivatalosan szereplő létesítményeket vizsgálhattuk, figyelmen kivül hagyva a gyakorlatilag létező, de működési engedéllyel még nem rendelkező, sok esetben bizonytalan jogállású vagy működtetési körülményü kisebb (főleg községi) gyűjteményeket. A nyilvántartott 207 muzeális létesítmény között is számos olyan van, amelyek valamely nagyobb muzeum kihelyezett állandó jellegű kiállítóhelyeként (emlékház, emlékmúzeum stb.) működnek, önálló gyűjteményük nincs, így ezek adatai lényegében a bemutatott kiállflásra és az évenkénti látogatottságra vonatkoznak.A szakszemélyi állomány helyzetét tükröző adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy az ötéves tervidőszak kezdetén az évi statisztikai felmérésekben a könyvtárosok még nem, a népművelő muzeológusok létszámadatai 1971. évben szerepelnek első izben (könyvtárosok 1974-től) a statisztikában. Az öt év alatti létszámbővülést tehát ennek szem előtt tartásával értékelhetjük reálisan.A gyűjteményi helyzet tekintetében a teljes tárgyi gyűjtemények mennyiséének alakulásánál figyelembe kell venni, hogy a teljesen azonos rendszerű adatfelmérések mellett is lehetnek bizonyos mértékű torzulások, elsősorban a belső gyűjteményi áthelyezések miatt. így a tárgyi anyagból más gyüjteménycsoportba való áthelyezés (pl. tárgyi emlékek közül az archiv anyag leválasztása) a tárgyi gyűjtemények összességének tényszámát, az ezen belüli áthelyezések viszont csupán a részadatok torzulását eredményezik.