A forradalmak kora [antikvár]

ELŐSZÓ Munkám a világnak azt az átalakulását kíséri végig, amely 1789 és 1848 között ment végbe az 1789-es francia forradalom és az ezzel egyidejű angol ipari forradalom, összefoglaló néven a „kettős forradalom" eredményeként. E könyv tehát a szó teljes értelmében nem európai és nem is világtörténelem. Bár gyakran csak futólagosan, igyekeztem foglalkozni mindazokkal az országokkal, amelyekre ebben az időszakban kihatott a kettős forradalom, de mellőztem azokat, ahol a forradalom hatása ez időben jelentéktelen volt. így az olvasó talál majd egyet-mást a könyvben Egyiptomról, de Japánról semmit; többet tud meg Írországról, mint Bulgáriáról, többet Latin-Amerikáról, mint Afrikáról. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy e kötetben mellőzött országok és népek története kevésbé érdekes vagy fontos, mint a tárgyalt országoké és népeké. Ha munkám elsődlegesen európai vagy pontosabban, angol—francia szemléletű, ez azzal magyarázható, hogy ebben az időben a világ — vagy legalábbis a világ jelentős részének — átalakulása Európából, közelebbről pedig francia és angol földről indult ki. Mellőztünk azonban néhány részletesebb tárgyalást igénylő témát is, mégpedig nemcsak helyszűke miatt, hanem azért is, mert e sorozat más kötetei kimerítően foglalkoznak velük (így például az Egyesült Államok történetével). Könyvemnek nem célja a részletező leírás, hanem az események magyarázata, olyasformán, amit a franciák hmte vulgarisationnak, színvonalas népszerűsítésnek neveznek. Eszményi olvasója az az intelligens és művelt laikus, aki nem egyszerűen a múltra kíváncsi, hanem azt is meg akarja érteni, hogyan és miért lett a világ olyanná, amilyen ma, és merre halad tovább. Felesleges tudálékoskodás lett volna olyan tudományos apparátussal megterhelni a szöveget, amelyet képzettebb olvasóközönség feltétlenül megkívánna. Jegyzeteim ezért szinte kizárólag egyes idézetek és számadatok forrásaira utalnak, bizonyos esetekben pedig olyan illetékes tekintélyekre hivatkoznak, akik megerősítik a különösen vitatható vagy meglepő állításokat. Illő azonban, hogy mondjunk valamit az anyagról, amelyre egy ilyen széles témakört felölelő könyv támaszkodik. Nincs olyan történész, aki minden korban és minden területen egyformán tájékozott lenne. A maga meglehetősen