Bővebb ismertető
N6M
11
N'em igazság!" Hányszor hallottad már ezt? Vagy mondtad. Biztosan sokszor.
Egyesek hihetetlenül gazdagok. Palotában laknak, medencéjük van, magángéppel röpködnek, és sosem mosogatnak vagy takarítanak, mert megcsinálja helyettük egy szolga. Mások meg nagyon szegények. Ka-lyibában élnek, ahol még vécé sincsen, az esőben álldogálva várják a buszt, és mások piszkos edényeit mosogatják.
Egyesek hatalma óriási. Ők hozzák a szabályokat, nagy beszédeket tartanak, és mindenkinek megmondják, mit csináljon. Másoknak sokkal kevesebb hatalmuk van. Nekik be kell tartaniuk a szabályokat, tapsolniuk kell, ha a vezér beszédet mond, és mások mondják meg, mit csináljanak. Igazságos ez így?
A gyerekektől gyakran meg szokták kérdezni: „Mi leszel, ha nagy leszel?" De a világ sok országában a gyerekek ezt nem nagyon dönthetik el. Hiába akar valaki elnök lenni, ha szegény családba született, akkor jut a legközelebb az elnöki palotához, amikor előtte söpri az utcát.
Vajon ez mindig így volt? Mindig is gazdagokból és szegényekből, urakból és szolgákból állt az emberiség?
Vannak, akik azt mondják, hogy ez a világ természetes rendje. Akárhová nézünk, az erősek parancsolnak, a gyengéknek pedig engedelmeskedniük kell nekik. A múltról szóló filmek és videójátékok is telis-tele vannak királyokkal meg királylányokkal, akik nagy várakban laknak, óriási birodalmak fölött uralkodnak, és emberek millióinak parancsolnak.
A valóságban azonban nem mindig léteztek királyságok és birodalmak, olyanok legalábbis biztosan nem, ahol több miUióan éltek. Körül-