1 BEVEZETESSzámos más ország gyakorlatától eltérően a könys'tárakrói szóló 1976. évi 15. sz. íör/ényerejű rendelet a felsőolcíaíási intézmények könyvtárait önálló kön^n-tártípuskéní kezsii; minden intézmény könyvtári rendszerét különálló hálózattá minősííi az alapjogszabály nyomán kiadott 5/1978 (XII.12.) KM. sz. rendelet. A típushoz tartozó könyvtárakat !(ét részre szokás osztani: az egyetemi és a főiskolai könyvtárak csoportjára. Az utóbbiakat 197&-1990. között keretbe foglaló...
1 BEVEZETESSzámos más ország gyakorlatától eltérően a könys'tárakrói szóló 1976. évi 15. sz. íör/ényerejű rendelet a felsőolcíaíási intézmények könyvtárait önálló kön^n-tártípuskéní kezsii; minden intézmény könyvtári rendszerét különálló hálózattá minősííi az alapjogszabály nyomán kiadott 5/1978 (XII.12.) KM. sz. rendelet. A típushoz tartozó könyvtárakat !(ét részre szokás osztani: az egyetemi és a főiskolai könyvtárak csoportjára. Az utóbbiakat 197&-1990. között keretbe foglaló Főiskolai Könyvtáivezetők Tanácsa (FKT) már létrejöttekor különböző tagozatokba sorolta ezeket a könyvtárakat. így külön csoportba tartozik az az időközben 22-re növekedett számú könyvtár, melyeknek legfontosabb közös jellemzőjük .az, hogy a közoktatás alsófokú oktatási intézményei (az óvodák, az általános iskolák alsó és felső tagozata) számára pedagógusokat képsző főiskolákat, intézetskst szolgálnak.Előre kell bocsátani, hogy más tekintetben igen sok mindenben különböznek egymástól: múltjukat, nagyságrendjüket, könyviári helyzeíükeí, működési körülményeiket illetően nagyon is heterogén a csopoit. A fenntartót teki.ntve azért vegyes a kép, meit hiszen egyetemi karok, továbbá csak tanárokat, csak ía.nítókat és csak óvó szakembereket kibocsátó intézmények éppúgy megtaláihaíók köztük, mint az előbbiek együttoktalásának többféle kombinációját felmutatók. Vannak köztük néhány tízezer egységet birtokló, ds vannak többszázezres nagyságrendű könyvtárak is; elemi gondokkal küzdők ós immár valóságos szolgáltatási rendszert kialakítók. Noha a tanárképzést foli4aló főiskolák könyvtárai közül a régebbiek már 1947-1950. között létrejöttek (sőt egyesek még jóval korábbi ősre is hivaíkozhatnaki), ö.sszessé-gükben köny\^ári szempontból fiatal intézményekrői van szó, s lényegében az 19S0-as évek végéig alig, legfeljebb nagyságukat iilgtöen különböztek a zárt, önslláíó iskolai/tanulmányi könyvtárairtól. Megjegyzésre érdemes momentum, hogy a .""égebbi tanárképző főiskolai könyvtárak (Szeged, Eger, Pécs, s az ugyan későbbi alapítású, de számos jel szerint az útjukat járni igyekvő Nyíregyháza is) inkább a klasszikus" egyetemi könyvári analógiára szen/e-zódtek (az 1053. évi törvényerejű rendelet még a közeli tudományegyetemek könyvtári halózatába sorolta őket!), s ezeknél pl. a tanszéki könyvtárak nagyobb szerepet kaptak, ugyanakkor a jelzett iskolai könyvtári vonások kevésbé jellemzők rájuk.A lényegében azonos funkciójú, de egymástól számoc tekintetben eltérő könyviárak még napjainkban is keresik helyüket, funkcióikat, kapcsolataikat, igyekeznek mecjieremteni azokat az objektív és szubjektív feltételeket, amelyek hatékony tevékenységükhöz elengedhetetlenek. Várhatóan eltéréseik
Termékadatok
Cím: A pedagógusképző főiskolai könyvtárak helyzete, modellje, együttműködése [antikvár]
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.