Kelemen Lajos levelezése I. [antikvár]

Nagyernyei Kelemen Lajos, Erdély legendás levéltárosa Marosvásárhelyen 1877-ben született. A történelem iránti érdeklődését Koncz József, szülővárosa Református Kollégiumának latintanára mélyítette el. A múlt megismerésére nagyapja, Csomoss Miklós volt 48-as honvéd visszaemlékezései és Orbán Balázs szülőföld-bibliája, A Székelyföld leírása ösztönözték. Első közléseinél Szádeczky Lajos történész bábáskodott. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történelemföldrajz szakán kapott diplomát. Erdély szellemi fővárosában alakult ki végleges világlátása, a protestáns hazafiasság és a polgári nyitottság nemes ötvözete. Pályáját 1902-ben, az Egyetemi Könyvtárban kezdte. 19071918 között a kolozsvári Unitárius Kollégium történelemföldrajz tanára. 1938-ig az Erdélyi Múzeum Levéltárának munkatársa, 19401944 között főigazgatója. 1908-tól negyed századig az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára volt. 1938-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Élete utolsó éveiben az Unitárius Egyház főgondnoka. Kolozsvárott hunyt el 1963-ban. Életműve az Erdélyi Múzeum félszázezres levéltárának kiteljesítése, 1949-ig, államosításáig milliós nagyságrendűvé fejlesztette. Egyetemi katedra nélkül, saját példaadásával nevelt. Közössége szolgálatában eltöltött életműve kisajátíthatatlan, Magyar Örökség-díjasként, közös szellemi kincsként nemzeti közössége és az erdélyi művelődéstörténet elidegeníthetetlen része. Munkálkodásának bemutatása csonka lenne több ezres nagyságrendű levelezésének közreadása nélkül.