Bővebb ismertető
A kultúrforradalom napról napra gyarapodó eredményeit látjuk mindenütt, amerre nézünk. A színházakat és mozikat, a kiállításokat és hangversenytermeket, a könyvtárakat ma már olyan nagy számban és olyan rendszeresen látogatják a dolgozók, amire a múltban nem volt, de nem i.s lehetett példa. Bár óriási a haladás a múlthoz képest - tisztában kell lennünk azzal, hogy a kultúrforradalomban nincs megállás: szünet nélküli előrehaladást követel a dolgozó nép egyre növekvő igénye. Egyre gazdagodó életünk is azt parancsolja, hogy állandó munkával mélyítsük és mind szélesebb dolgozó rétegeknek tegyük hozzáférhetővé kultúrforradalmunk vívmányait.
A műveltségi színvonal további tervszerű emelkedését biztosítja a párt és a kormányzat és elősegítik maguk a dolgozók is azzal, hogy egyre tevékenyebben vesznek részt a formájában nemzeti, tartalmában szocialista magyar kultúra kialakításában. A további fejlődésben igen fontos szerepet töltenek be az üzemi és falusi kultúrházak, a városi és járási kultúrotthonok. Ezen a területen is a Szovjetunió nagy példája nyomán jártunk, amikor népi demokráciánk vezetői kitűzték a célt: a kultúrotthon legyen a falu kulturális és társadalmi életének központja. A Szovjetunióban már ezt a szerepet töltik be a falusi klubok éppen úgy, mint a maguk területén az üzemi kultúrházak és a gyönyörű városi kultúrpaloták: itt töltik a szovjet dolgozók úgyszólván minden szabadidejüket, valóban második otthonuknak tekintik a kényelmesen berendezett, minden művelődési és szórakozási igényt kielégítő kultúrotthont.