A szabadkőművesség története Magyarországon [antikvár]

ELŐSZÓ A szabadkőművesek szövetsége a XVIII. századnak minden culturális intézményére, egyházi életére s iskoláztatására, irodalmára s egész szellemére oly nagy, sőt gyakran döntő befolyást gyakorolt, hogy annak számos eseményét alig lehet teljesen megérteni, ha a szabadkőművesek működését tekintetbe nem veszszük. Irodalmunkban eddigelé egyetlen oly mű sem volt, mely a XVIII. század hazai szabadkőművességének történetét, szervezetét, irányeszméit és működését ecsetelte volna. A legújabb id^g csak elvétve bukkant fel egy-egy arra vonatkozó irat, és már-már úgy látszott, mintha az a rettegés, melyet Bécs felől a Jakobinusok perével felidéztek s egy félszázadig fentar-tottak, felemésztette volna mind azokat az okiratokat, melyek a szabadkőműves! életre világot deríthettek. Ekkor a szerencsés véletlen és a tulajdonos, gróf Festetics Pál liberalitása felnyitotta előttem a Veszprém-megyei déghi kastély könyvtárában őrzött szabadkőművesi levéltárt, mely rendkívül gazdag voltánál fogva (104 kötet, mintegy 10.000 ívnyi tartalommal) az egész század szabadkőművességét elém tárta. Csakis ennek s a nagyszebeni Brukenthal-féle muzeumban letéte-ményezett számos idevágó okirat alapján vált lehetővé, az osztrák-magyar birodalom szabadkőművességének történetét megírnom. (Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn.i.-V. kötet. Budapest, 1890-1900.)