Egyetemes történelem 1640-1789 [antikvár]

Jegyzetünk a főiskolai gyakorlatnak megfelelően az angol forradalomtól a francia forradalomig (1640-1789) terjedő időszak egyetemes történelmét tartalmazza. Tárgya Európa és a felfedezések nyomán kitáguló világ. A korszak, amelyet újabban "kora-újkor" néven is emlegetünk, Európában a feudalizmusból kapitalizmusba vezető, sok szenvedéssel járó átmenet előtörténete, az Európán kívüli területeken pedig, a kibontakozó gyarmatosításé. Ez a kor fontos helyet foglal el az egyetemes történelemben. Európában és Amerikában ekkor már zajlanak, vagy készülőben vannak a hatalmas polgári forradalmak, a feudalizmus útján maradt államok pedig a gazdasági-társadalmi lehetőségeiktől determináltan világszerte most teszik meg a legfontosabb lépéseket a belső szilárdságot és külső hódítást lehetővé tevő modern, bürokratikus állam felé. A jegyzet lapjain "A kapitalista világ" címen foglaljuk össze azokat az eredményeket, amelyeket a polgári progresszió korszakunkban elért. Az eddigi gyakorlattól eltérően foglalkozunk Hollandia történetével is, amely a XVI-XVII. század fordulóján lezajlott győztes forradalom eredményeként, a XVII. századra "tőkés mintanemet"-té lett. Termelési és szervezési gyakorlatát a polgárosuló Anglia közvetlenül is hasznosította, szabad politikai légköre pedig oltalmat kínált mindazoknak, akik - Descartes-tól Spinozán át Locke-ig - elég bátrak voltak szembeszállni elavult nézetekkel. Az angol történelem keretében ismertetjük az első "európai stílusú" forradalom menetét, eredményeit, de egyetemes jelentőségének megfelelően tárgyaljuk az 1688 után bekövetkezett változásokat: a gazdaság és társadalom forradalmi átalakulását, az alkotmányos monarchia keretei között kibontakozó polgári demokráciát, valamint a világuralomért vívott küzdelem főbb eredményeit is.