Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
A zen kertekben gyakran marad egy „vadon hagyott sarok". Azaz a legszebben gondozott helyen is érintetlenül hagynak egy földdarabkát, hadd nőjön ott minden szabadon, és emlékeztesse a kertészt arra, hogy a természet hogyan formálta volna.
Azt hiszem, mindannyiunkra ráférne, hogy egy egészséges sarkot meghagyjunk vadon az elménkben is. Egy aprócska zugot, ami lehetővé teszi, hogy libabőrösek legyünk a legeszelősebb ötlet hallatán, bármekkora őrültség is. Gondozatlanul, szabadon kell hagynunk, hadd dolgozzon szándéka szerint a természet, mert a nagy dolgok mindig a legvadabb ötletekből születtek.