A feszültség fokozódik [antikvár]

Előszó A 2007-ben, a Logod Bi. kiadásában megjelent Feszültség (Fejezetek egy Széchenyidíjas mérnök naplójából) c. könyvem gondolatokat, elemzéseket, esetenként visszaemlékezéseket tartalmazott a mérnöki hivatásról, az építómérnoki gyakorlatból. Ezek a naplójegyzetek a statikus mérnöki hivatási taglalták, annak szépségeiről, nehézségeiről szóltak. Minden esetben abból indultak ki és oda kanyarodlak vissza, hogy „a feszültség nem csak az anyagban, hanem az alkoió emberben is ébred". Kollégáim és olvasóim pozitív visszajelzései, valamim a közben elnyeri Mérnök U)ság-iró Díj - mely szerint írásaimmal új műfaji leremieiiem - felbátorított, hogy A feszültség fokozódik címmel újabb naplójegyzeiekei írjak. Ebben igyekeztem hú maradni korábbi műfajomhoz, vagyis ahhoz, hogy saját élményeimen, tapasztalataimon, mérnöki gondolkodásmódomon keresztül nézzem az engem körülvevő világol. Ebben a folytatásban írásaim már nem csak visszaemlékezésekel, véleményeket, értékeléseket tartalmaznak mérnöki alkotásokról: hidakról, magasépuleiekról, víztárolókról, a könnyűszerkezetes építési módról és lij épiióanyagokról, hanem ószinie, kritikus írásokat gazdasági és társadalmi környezetünkről. Az utóbbi néhány év alatt ugyanis felgyorsullak az események az egész világon, ugrásszerűen megnövekedtek a követelmények a mérnöki létesitmények iránt, ezzel egyűil az ezeket létrehozó alkotók, építők iránt is. A világot behálózó utakon, autósztrádákon hallatlan mértékben megnövekedett a forgalom, nóii a sebesség. A folyókon, völgyeken, tengerszorosokon átívelő hidak fesztávolságát ma már lassan nem méterben, hanem kilométerben mérik, a felhőkarcolók is évente dönlogelik a magassági rekordokat. Az üj, nagyobb szilárdságú anyagokban megnövekedeil a feszültség, de a rekorder szerkezeteket létrehozó mérnökökben is fokozódik a feszültség. A töke hihetetlen, sokszor virtuális növekedése megrendítette a pénzügyi világot, a bankrendszert, növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket, a globális felmelegedés űj kihívások elé állította az emberiségei. E problémák miatt ma már nem csak a családokban, az egyes országokban, földrészeken, hanem az egész világon fokozódik a feszültség. Ez utóbbiak miatt kibövíthetem összefoglaló gondolatomat, hogy „a feszültség nem csak az anyagban, hanem az alkotó emberben és a társadalomban is ébred". írásaimban nem tudom megtagadni hadmérnöki multamat, valamint a könnyűszerkezetes építésben, az acél- és alumíniumszerkezetek fejlesztésében beióltött szerepemet. Az ezekben szerzett tapasztalataimról, élményeimről újabb naplójegyzeteket talál az olvasó. Most is kiállók a mérnöki hivatás védelmében, hogy amit alkottunk, senki ne orozza el tőlünk, legyen az építészeti, vagy mérnöki alkotás. Mindig igyekszem megkülönböztetni és név szerint megemlíteni a felelősségteljes alkotót, a szintén fontos mérnöki munkát végző végrehajtóktól. írásaimban megelevenednek ismert professzorok, Kossuth- és Széchenyi-díjas mérnökök, kreatív alkotók. Privatizáció című jegyzetemben összefoglalom egykori cégem rövid történetéi és tanulságos privatiz^ációját, mert ügy érzem ebből sok minden általánosítható a '90-es évek elejére. Az állami- vagy magántulajdonnal kapcsolatos naplójegyzeteim legfőbb tanulsága, hogy „akkor jó a tulajdonos, ha jó a menedzser!" Szeretném, ha a jövőben sem tanítaná a ter-