A sötétség trónállói [antikvár]

Részlet a könyvből:"Hatalom és babonaA nép századokon át úgy tekintett a violaszín selyemreverendás, veres öves főpapokra, mint a nyestsüveges, rókamálas nemesekre. A kínnal robotoló szegény paraszt szemében gyűlölet parázslott, akár a kastély ablaka alatt járt lehajtott fővel, akár a vármegyeház gőgös homlokzatát nézte, akár a püspöki palota kőfala mellett vezetett útja. Egyre ment: kilencedet vitt urának vagy tizedet papjának, földesúr birtokára rendelték úrdolgára vagy a püspök földjére robotba. Legfeljebb az jutott eszébe: az egyház, a dézsmán felül, stólapénzt szedett, a nagypapa a kalodán és a deresen kívül hivatalnokain is túltettek a főpapok: bérbe adták a papi tizedet és jobban kiszolgáltatták a jobbágyat a telhetetlen dézsmaszedők mohóságának, mint az urak az ispánnak. Zsigmond király, a császár idején Lépes György, Erdély mohó püspöke, aranyban követelte a tizedet és birtokain a kilencedet. A tékozló és dáridózó uralkodó ugyanis rézzel higította a királyi ezüstöt. Az egyházfejedelemnek nem kellett a rézpénz.Úgy vélte: fizesse a robotoló nép a felség mulatságait. Az aranyszedő püspök, a kegyetlen erdélyi vajda, a telhetetlen király, a mohó urak miatt kapott lángra az első magyar parasztfelkelés: Budai Nagy Antal felkelése.A paraszt még sokszor fogott fegyvert: egyenesre kalapált kaszát, szöges cséphadarót, kardot és puskát hazáért, szabadságért, nemzeti függetlenségért, jobb életért. A nép szabadságharcában, a nemzeti függetlenségi küzdelemben, az egyház hatalmasai mindig a másik oldalt támogatták, akár a külső ellenség, akár a "belső bitangok" ellen keltek fel a milliók.Történetünknek alig akad korszaka, amely ne mutatna példát a gyűlölködő, népellenes nagypapok fenekedésére, a magas egyház hazaárulására. A Rákóczi szabadságharcban a katolikus egyház két idegen hatalmas szolgált: a gyarmatosító osztrák Habsburg-házat és a vele szövetséges pápát. A főpapság azzal ijesztgette a lelkészkedő alsópapságot: Rákóczi kurucai a katolikusok romlására törnek. XI. Kelemen pápa pedig kiátkozás terhével kötelezte a papságot, hogy a császárt támogassa a nép ellenében. Rákóczi Ferenc világosan látta az egyház szerepét és nem riadt meg a pápai fenyegetéstől. Megüzente: ha a katolikus egyház Rómát követi "megeshetik, hogy törlik a klérust az ország rendei közül..."