Holló László százhúsz festménye [antikvár]

'Eíőszó 120 éve, 1887. március 6-án Kiskunfékgyháf^án s^letett Hol/ó 'Lás^ó festőművész ^ Sínjei-, Munkácsy- és Kossuth-díjas Kiváló és Érdemes Müvési^ budapesti képzőművészeti, majd négyéves miincbeni és párizsi ösztöndíjas tanulmányait követően 1914-ben települt Debrecenbe. Az első világháború alatt Podolinba és Karánsebesre vezényelték rajztanárnak, ezt követően megszakítások nélkül, 1976. augusztus 14-1 haláláig Debrecenben élt. 1969-ben a Kiskun Múzeumnak ajándékozott festményeiből és grafikáiból állandó kiállítása nyílt Kiskunfélegyházán - a város 1974-ben választotta díszpolgárává. Ekkor adományozott feleségével, Maksa Olgával közösen 200festményt és öt freskót egykori lakóházával együtt (majd t^ gazdag 170 darabos történelmi-mitologikus tárgyú grafikai kollekciót) Debrecennek. A városnak 1975-ben lett díszpolgára - lakóházában 1978-ban rendeztek emlékkiállítást, az épület halálának 10. évfordulóján lett emlékmúzeum, ahol állandó kiállítása látható. A huszadik századi magyar képzőművészt meghatározó alakjaként Holló az expresszív fes-tőiség nyelvén szplt a paraszti sorsról, az emberi szenvedésről, a történelemből és a mitológiából fakadó drámai látomásairól. Természeti képeiben az emberi indulatok tükröződtek vissza, portréiban az egyszerű emberek méltósága jelent meg aktjaiban a mozdulat lényegét ugyanúgy faggatta, mint a test esendőségét. Grafikai életműve szjnte festői teljesítményével egyenértékű. Holló László eredetisége és egyetemessége nem rokonítható eg/etlen kortársáéval sem. Végvári Lajos írta 1990-ben megelent Holló-monográfiájában, hogy egyszerre roniantikus és expresszionista, realista és va-lósá^eletti művészetét „a kései utókornak kellfelfedeznie, s éi-zékeltetni azpkat a különleges szálakat, amelyek őt az egyetemes európai művészethez kötik ". Holló László művészi tevékenységét első, 1923-ban a Belvedere-ben, majd az Tírnst Múzeumban rendezett önálló kiállításaitól kezdve kisebb-nagyobb megszakításokkal végigkísérték a kritikai reflexiók a napilapokban és folyóiratokban. Az Ethnica Kiadó 1993-ban jelentette meg azt a Bényei József által gyűjtött, válogatott, szp'kesztett és beve^tő tanulmánnyal ellátott kötetet (Holló László életműve), amelynek bibliográfiájában több mint 600 (!) tétel található. Nem ez volt azonban az első jelentős 7nunka Holló művészetéről 1967-ben amatőr film, 1972-ben a Magyar Televízió portréfilmje készült el Holló Lászlóról Kernács Gabriella szerkesztésében. (Az elektronikus médiumoknál maradva, Bojtor Márta 1994-ben készített rádiós dokumentumriportot, a kiskunfélegyházi Falu Tibor 2004-ben írta CD-re azt a magnetofon-beszélgetést, amelyet 1964-ben vett fii Hollóval a Déri Múzeumban.) Koczogh Ákos a Kossuth-díj átvétele utáni évben, 1962-ben irt Holló Lászlóról a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata kismonográfia-sorozatában, j- 1987-ben egy nagmbb album jelent meg tollából Tóth Ervin Holló-könyve 1965-ben látott napvilágot, x ugyanő készített nagy alakú al-