Klimt élete és művészete [antikvár]

Gerince foltos.
96 színes reprodukcióval és 35 grafikával illusztrálva. Gustav Klimtnek, az egyetemes festészettörténet kiemelkedő alakjának rendkívüli tehetségén kívül az a szerencse is megadatott, hogy kivételes korban élt. 1862-ben született Bécs környékén, és szemtanúja lehetett az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó virágkorának csakúgy, mint 1918 februárjában bekövetkezett halála előtt a teljes összeomlásnak. Életében épült ki igazi nagyvárossá Bécs, s lett a megcsontosodott történeti stílusok fellegvárából a modern tudomány és művészet mindmáig ható központjává. Az iparoscsaládból származó Klimt a bécsi Iparművészeti Iskolában tanult, s igen hamar lehetőséget kapott, hogy jelentős középületek (pl. a Burgtheater vagy a Kunsthistorisches Museum) kifestésében részt vegyen. Makartnak, a kor nagyhatású mesterének halála után nyitva állt előtte az út, hogy hagyományos műveket alkotva, festőfejedelemmé váljon. Csakhogy a századfordulón egy eredeti tehetség már nem érhette be ennyivel. 1897-ben barátaival együtt látványosan fellázadt a konzervatív művészetszemlélet ellen, s más módon bár, mint párizsi vagy müncheni kollégái, elkezdte kitaposni a modern festészet ösvényeit. Lendületes vonalvezetése, a középkori aranyhátterek hagyományát felelevenítő színvilága jelképes témákat csakúgy megjelenített (Csók, Élet és halál), mint portrékat vagy tájképeket. Jelentőségét egy ifjú kortárs művészettörténész nagyon találóan fogalmazta meg: "...mindenki másnál jobban valósította meg a 19-20. század fordulóján azt, amit jellegzetesen bécsinek érzünk a művészetben."