Mendlik Lajos [antikvár]

Mint minden igazán nagy festő, sorsszerűnek fogta fel saját stílusát, és egyre szigorúbban törekedett követni saját természetlátását. Élete utolsó huszonöt évében festette legszebb képeit. "A rajz minden síkban, az ábrázolás őse. Az ősember rajza magas művészi fokon áll, mert színes föld, korom, és faszén kézzel feldörzsölt anyagával olyan jellemző, belső igazságú képet alkotott, amely leegyszerűsítve a lényeges formát rögzíti. A rajz a festményeknél is a kép hordozója, váza. Bár nagyra értékelem a híres rajzolók: Dürer, Rembrandt, a japánok műveit, számomra a színes ábrázolás adja a kép teljes értékét. Tárgya szerint a festmény végtelen sokrétű... A művészi alkotás gyötrelmes gyönyörűség. Gyötrelmes, mert küzdés az anyaggal; gyönyörűség, mert az isteni erő megnyilatkozása."