Bővebb ismertető
A HÁBDRÚ ÉS MŰVÉSZET
GALAXISA
ÍRTA: JANYDR, A BITH
Galaxisunkat már korszakokkal ezelőtt is diílták háborúk. Az effajta konfliktusok elkerLilhetedensége arra biztat, hogy még jobban értékeljük a béke áldott szigeteit az idő óceánjában. Ránk hárul a feladat, hogy ezekben a pihenőidőkben a legtöbbet hozzuk ki a civilizációnkból, mielőtt a háború ismét visszaránt minket a porba. A művészi önkifejezés a társadalom egyik leghasznosabb válaszreakciója erre a helyzetre, kiváltképp mivel a haladás csupán bekében virágzó egyéb formáival szemben a művészet számára a háború is hajtóerőként szolgálhat.
A galaxis elszórt civilizációinak életében a háború és a művészet kibogozhatatlanul összefonódik. Az önkifejezésnek ez a két formája hasonló pontokból ered egy kultúra történetében. Az, aki képes az eszeveszett túléléstől lopott pillanatokban ecsetet ragadni, vagy formába önteni egy darab agyagot, a stabilitás röpke érzetével lesz gazdagabb. Ezekben a pillanatokban megszűnik a külső, fenyegető világ az összes ragadozójával, és a korgó gyomor is elcsitul: nem marad más, csak az alkotás.
Még a primitívebb kultúrák is rendelkeznek ezze! az erővel, amely egyben célponttá is teszi őket mások akaratának. Ezért vonzza az ecset és a fazekaskorong a parittyakövet. A hábortí válaszra készteti a művészeket. Az erőszak fellángolásai és a hódító hadjáratok felkorbácsolják a szellemet. A művész reagál az aktuális konfliktusra, így kiválthatja a következőt. A konfliktus eszközévé válik, még ha el is utasítja magát a konfliktust.
Mint művész, életem tizennégy évtizede során számos közvetítő közeggel dolgoztam, és több mint elegendő háborúnak voltam tanúja. Alkotásaimmal igyekszem megörökíteni a kreativitás és pusztítás ismétlődő mintázatait, íg>' naplóként szolgálnak e zavargásokkal telt időkben. A fegyveres konfliktusokat feldolgozó művek általában nem maradnak válasz nélkül, hiszen rátapintanak a sérült társadalmak érzékeny pontjaira. Biztos vannak, akik lesújtónak találhatják, hog)' ez a mintázat - a harc és reakció mintázata - a legkorábbi törzsek csecsemőlépteiben ugyanúgy felielhetőek, mint az állítólagosán fejlett népek galaktikus konfliktusaiban. Hát nem furcsa, hogy mi, értelmes lények a pusztítás megtörhetetlen körének csapdájába estünk?
< A SZABADSÁG CSÚCSA, AZ EUiNÁLÚS
Azonban én nem vagyok ennyire fatalista. Az életem st)rán lélegzetelállító alkotásokat láttam kiemelkedni a megdöbbentő pusztításból. A művészet és a háború örök, ugyanakkor ezek olyan kohók, amelyekben semmi máshoz nem hasonlítható niódt)n edződik a lélek. A legrosszabb dolog hozza ki belőlünk a Icgiobbat.
A művésznek nincs szüksége katonai rangra, hogy liarcos legyen. Zavargó időkben a kifejezés tárát és a szimbolizmust használja feg)'verként, íg)' valamilyen formában hozzájárul a propagandához. A művészet tudósai ennek a szónak tartogatják a ieg-gúnyosabb hangsúlyaikat. En nem tartozom közéjük. A művészet a civilizáció tükörképe. Akárcsak a háború. Ez pedig a liáború
BALRA: Janyor, a bith legutóbbi müve. amit a hosmai kataklizma estéjén alkotott. FENT: Janyor, a buh; Adree-515 holoképe.
A mm ÍS MÚVtSZET GHUISA 7