Kimegyek a doberdói harctérre [antikvár]

Ungvári Tamás könyvtárából.
A fotóművész most többre vállalkozott, mint korábbi munkáiban. Fölfedezte magának a világháború hol drámai és érzelmes, hol tárgyilagos és képgazdag, hol szemérmes és személyes költészetét, azoknak a verseknek a tucatjait, amelyeket az átélt pillanat vagy az emlékezés múzsája diktált az alkotóknak. És amikor rájött, hogy a tollforgatók szép szavai ugyanarról szólnak, csak kicsit másként, mint az ő képei, úgy érezte, új műfajhoz kell nyúlnia, hogy a közös üzenetet a közönséghez eljuttassa. Abban a pillanatban, amikor a verseket ráhelyezte a képekre, a fotográfus helyétátvette a grafikus, így ami megszületett, már nem fényképalbum, hanem képzőművészeti munkák sorozata. A társalkotó költők szövetségre lépnek az éles szemű és nagyszerűen komponáló fotográfussal, a fényképek mestere pedig kezet fog a szavak és gondolatok mestereivel. Közös céljuk, hogy a néző/olvasó az ész és a szív útjain együtt jusson el a megértés, az emlékezés és a gyönyörködés újabb fázisaihoz. Ez a szép kötet a grafikus Benda Iván első alkotása. Érzékeny világértést és okos hazafiságot tanulhatunk belőle, így megérdemli figyelmünket és szeretetünket. Csorba László