Bővebb ismertető
Péter Ágnes kiállítása, illetve katalógusa ürügyén a magyar szobrászatról és főként a kortárs magyar plasztikáról írni, már csak hely hiányában is reménytelen vállalkozás. Művészetének tágabb kotnextusba helyezése, megértése és értékelése-elfogadtatása azonban néhány tágabb bevezető mondatot kíván.
A magyar szobrászat elmúlt ötven éve csak azért nem tükrözi teljesen és tipikusan a volt" szocialista blokk" országainak művészetét, mert Magyarországon a sajátos gazdasági és politikai helyzet miatt a többi hasonló országhoz képest jóval szabadabb és naprakészebb képzőművészeti élet alakult ki, mely helyzet talán még csak Lengyelországra volt jellemző.
A hivatalos politikai emlékmű szobrászat mellett így a plasztikában is megjelentek a - már a kora hatvanas évektől- a pop-art, a minimai art, a koncept, vagy éppen a mobilszobrászat elemei és képviselői és sajátosan erőteljes vonulatként a kisplasztika, mely a világ más (gazdagabb) tájain többnyire csupán a monumentális plasztika vázlatszerepét töltötte be. Mindezek mellett egy sajátos magyar Arte Povera is kialakult, rozsdás anyagokat és hulladékokat felhasználva és ez máig is igen erős vonulata a hazai plasztikának.