kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Balázs Béla - Báboskönyv [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/479/3334479.jpg "Balázs Béla - Báboskönyv [antikvár]")
Báboskönyv [antikvár]
Balázs Béla, Hervay Gizella, Ion Creangá, Kovács Ildikó, Marék Veronika, Mircea Vaida, Móricz Zsigmond, Saszet Géza, Tamási Aron, Weöres Sándor
A BÁBJÁTÉKRÓL
Egy régi kínai mese szerint Moh kínai császár vándorbábosokat hív udvarába. Előadás alatt a császár megijed, hogy az árnyjátékbcli csinos herceg elhódítja a feleségeit. A komédiás hiába bizonyítja, hogy a szép herceg csak élettelen figura, a császár mégis lefejezteti a bábut.
Ez az évezredes történet is azt tanúsítja, hogy a művészi bábjátékot már jóval időszámításunk előtt ismerték, és magas szinten művelték. A műfaj minden bizonnyal a színjátszással egyidőben...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5640 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A BÁBJÁTÉKRÓL
Egy régi kínai mese szerint Moh kínai császár vándorbábosokat hív udvarába. Előadás alatt a császár megijed, hogy az árnyjátékbcli csinos herceg elhódítja a feleségeit. A komédiás hiába bizonyítja, hogy a szép herceg csak élettelen figura, a császár mégis lefejezteti a bábut.
Ez az évezredes történet is azt tanúsítja, hogy a művészi bábjátékot már jóval időszámításunk előtt ismerték, és magas szinten művelték. A műfaj minden bizonnyal a színjátszással egyidőben keletkezhetett Távol-Keleten. Emellett szól az a körülmény, hogy a keleti bábjáték a leggazdagabb és legváltozatosabb. A kínai, indiai, jávai, japán bábszínházban minden bábfajta fellelhető, az árnyfigurától a kesztyűs bábig. A jávai wayang bábunak például több változata ismeretes: a wayang kuli, a bivalybőrből készített árnyfigura és a háromdimenziós, fából faragott, színpompás wayang golek.
Indiában, Kínában, Japánban egyaránt közismert a zsinórokkal mozgatott bábu, a marionett. Kínában elterjedt az ún. egyszemélyes bábjáték is; a színész kesztyűs bábbal játszik, a paravánt a bábos zsákszerű ruhája helyettesíti. A keleti árnyjátékban a színpad szélén foglal helyet a mesélő, aki szöveggel, énekkel kíséri a cselekményt, a színpadot pedig körbeülik a zenészek. A fehér vászon mögött ül a játékos, aki a bábut mozgatja. Indiában, Malaysiában a Mahábháratából és a Ramajánából játszanak jeleneteket az árnyszínházban. Japánban egy Bunraku nevű bábművész sajátos, szinte ember nagyságú bábfajtát honosított meg, amit hárman mozgatnak csuklyás köpenyben, a nézők szeme láttára.
A török karagöz játék eredetét egy XIV. századi monda örökítette meg. Orhán szultán mecsetépítkezésénél dolgozott egy Karagöz nevű kovács és egy kőműves, Hadzsejvat. A két barát tréfás jelenetekkel szórakoztatta társait, amelyekben kigúnyolták a város kiválóságait. Néha még maga a szultán is megnézte játékukat. Egyszer aztán bevádolták őket a szultánnál, hogy nevetségessé teszik legbefolyásosabb embereit, és hogy a sok mókázás miatt nem halad a munka, mire a haragra gerjedt szultán kivégeztette a tréfamestereket. Az ítélet végrehajtása után a szultán búskomorságba esett. Egyik vezíre. Sejk Küsteri bőrből elkészítette a két barát árnyfiguráját, és tovább folytatta mókáikat.
Az európai bábjátszás a régi görögöknél veszi kezdetét. Az agyagból készült marionett bábuk, a szertartások nagy méretű, mozgatható istenszobrai arra utalnak, hogy a műfaj innen indult el európai hódító útjára: ott van a középkori vallásos játékokban, majd átvándorol a vásárterekre, beköltözik a kastélyok termeibe, hogy aztán a vásártéren bukkanjon fel
244
Termékadatok
Cím: Báboskönyv [antikvár]
Szerző:
Balázs Béla
,
Hervay Gizella
,
Ion Creangá
,
Kovács Ildikó
,
Marék Veronika
,
Mircea Vaida
,
Móricz Zsigmond
,
Saszet Géza
,
Tamási Aron
Weöres Sándor
Kiadó: Kriterion Könyvkiadó
Kötés: Félvászon
Méret: 130 mm x 170 mm
Marék Veronika (Budapest, 1937. december 19.) József Attila-díjas (2010) magyar író, grafikus.
Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte el. 1957-1958 között az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán tanult. 1961-1963 között az Állami Bábszínház diákja volt. 1961-1966 között az ELTE BTK magyar szakán tanult.
Szabadfoglalkozású író és grafikus, mesekönyveit maga írja és rajzolja. Rádió- és tv-játékokat, rajzfilmsorozatot, bábjátékokat is ír. Évekig a Kisdobos, a Dörmögő Dömötör külső munkatársa volt.
Számos mesekönyv fűződik a nevéhez, többek között a Boribon- és a Kippkopp-sorozat is.
Díjai: A Móra Könyvkiadó Nívódíja (1962, 1985)
Ifjúsági Díj (1983)
Janikovszky Éva díj (2006)
József Attila-díj (2010)
Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte el. 1957-1958 között az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán tanult. 1961-1963 között az Állami Bábszínház diákja volt. 1961-1966 között az ELTE BTK magyar szakán tanult.
Szabadfoglalkozású író és grafikus, mesekönyveit maga írja és rajzolja. Rádió- és tv-játékokat, rajzfilmsorozatot, bábjátékokat is ír. Évekig a Kisdobos, a Dörmögő Dömötör külső munkatársa volt.
Számos mesekönyv fűződik a nevéhez, többek között a Boribon- és a Kippkopp-sorozat is.
Díjai: A Móra Könyvkiadó Nívódíja (1962, 1985)
Ifjúsági Díj (1983)
Janikovszky Éva díj (2006)
József Attila-díj (2010)
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............