Balanchine-est [antikvár]

Kerek fél évszázada, hogy az Orosz Balett - jórészt avantgarde műveivel - 1927 novemberében vendégszerepelt Budapesten, s megadta a végleges lökést ahhoz, hogy a magyar balett a kellő irányban fejlődjék.A "kellő irányt" ott és akkor két tényező egyidejűleg határozta meg. Az egyik a hazai balett- sőt zeneművészet aktuális feladata volt: a korszerű szemléletű és hangvételű nemzeti táncjáték megteremtése, s ez annak a törekvésnek felelt meg a táncszínpadon, amit Bartók és Kodály a magyar műzenében valósított meg. A másik tényező: az Orosz Balett-teremtette, Fokin által megkezdett és Massine folytatásával kibontakoztatott, népit és klasszikust szintetizáló, realisztikus, egyfelvonásos balett-típus meghonosítása, amely egyébként a nemzetközi balettművészet továbbfejlődésében is nagy szerepet játszott. Az 1927-es vendégjáték budapesti szenzációja éppen ezért a Polovec táncok (Fokin) és A háromszögletű kalap (Massine) lett. Egyáltalán nem volt tehát véletlen, hogy az Operaház egész munkásságát magasabb szintre emelő igazgató: Radnai Miklós a következő évadban ez utóbbi mű bemutatását tűzte ki s a premier átütő sikert aratott.